Ez a leírás az autóbusz-, trolibusz- és villamosvonalakról szóló cikkek formai és tartalmi követelményeit mutatja be. A lap a Közlekedésműhely vitalapján és más közösségi oldalakon 2008 második felétől megbeszélteket rögzíti.[1]
A pillanatnyi állapot leírása helyett inkább a történelmi folyamat bemutatására törekedj. (Ennek megfelelően a szócikk legelső szakasza a vonal történetét mutatja be.) Tehát nem az aktuális menetrend bemásolása (pillanatnyi állapot) a cél, hanem az idők folyamán történt változtatások (folyamat) felkutatása, ismertetése – a bevezetéstől a megszűnésig, illetve napjainkig.
Az általad létrehozott cikkek nem a tieid, a Wikipédia lapjainak nincsenek tulajdonosai, azokat a közösség közös munkával, egymással együttműködve, egymás munkáját segítve, támogatva készítik, fejlesztik. A vitás kérdéseket a többi szerkesztővel meg lehet beszélni! Erre alkalmas helyek a cikkek vitalapjai, valamint az úgynevezett kocsmafalak, ahol a közösség többi szerkesztőihez tudsz kérdést intézni, javaslatot tenni, vagy ilyen például a Közlekedésműhely vitalapja, ahol szintén kérdezhetsz vagy javaslatokat tehetsz, ha valamelyik gyakorlati megoldással nem értesz egyet. Addig viszont míg a változtatás mellett nincs közösségi egyetértés, a meglévő irányelveinket be kell tartani.
A Wikipédián a szócikkeknek nincs tulajdonosuk. Nincs jogod megakadályozni, hogy mások is szerkesszék a „cikkedet”, miután beküldted azt a Wikipédiára. Amint az a szerkesztési oldalon világosan fel van tüntetve: „Ha nem akarod, hogy az írásodat könyörtelenül átszerkesszék vagy tetszés szerint terjesszék, ne küldd be!”
Megállapodás szerint[2] – a 300–899 közötti számjelzésű autóbuszvonalak kivételével – valamennyi busz- és villamosvonal esetén egyértelműsítünk, azaz a cikk címében zárójelben feltüntetjük a település nevét (például 240-es busz helyett 240-es busz (Budapest) a cikk címe). Több települést érintő viszonylat esetén átirányítást készítünk a nagyobb lélekszámú településre (például a 240-es busz (Budaörs) lapot átirányítjuk a 240-es busz (Budapest) szócikkre).
Ne gyárts szubcsonkokat! Szubcsonknak nevezzük azokat a cikkeket, amelyek nem felelnek meg a legalapvetőbb tartalmi és formai követelményeknek. Az ilyen cikkeket 5 nap után törölhetik az adminisztrátorok. Arról, hogy mi a baj a szubcsonkokkal, itt olvashatsz: Wikipédia:Szubcsonk#Mi a baj a szubcsonkokkal?
Általában szubcsonknak tekintjük a folyószöveg nélküli, vagy csak néhány mondatos cikkeket. Az ábrák, táblázatok, infobox az első változatban elmaradhatnak, de a folyószöveg (különösen a bevezető és a Története szakasz) megírása nem hiányozhat. Más szóval új cikk elkészítését – megbízható forrásmunkák felkutatását követően – a folyószöveg megírásával kezdd, az illusztrációkkal csak ezt követően foglalkozz. (Az illusztráció csak kiegészíti, de nem pótolja a folyószöveget.)
Csak akkor kezdd el a második cikket írni, amikor az első már készen van. Ne feledd, hogy nem a mennyiség a cél, hanem a minőség.
Lehetőséged van arra, hogy amennyiben elsőre nem áll rendelkezésedre a szükséges adat vagy idő a cikk megírására, a lapot létrehozhatod a főnévtéren kívül is (tehát nem ott, ahol a többi cikk van, hanem egy külön helyen). Ilyenkor a fenti 5 napos határidőn túl is dolgozhatsz a cikk első változatának elkészítésén. A lapot létrehozhatod például saját allapodon (például Szerkesztő:Gipsz Jakab/111-es busz alakú lapon) vagy a Közlekedésműhely erre a célra fenntartott alapjain (például Wikipédia:Közlekedésműhely/Építés alatt lévő cikkek/111-es busz alakban).
Az új lap létrehozásához csak be kell írnod az elnevezési szokásoknak megfelelő címet az alábbi mezőbe (a perjel után), majd az Allap létrehozása új cikkhez gombra kattintanod:
A fenti szemléletmódnak megfelelően nem tekintjük – dinamikusan változó volta miatt nem is tekinthetjük – feladatunknak az aktuális menetrendi információk szolgáltatását (erre a célra belinkelhetjük a szolgáltató által közzétett hivatalos menetrendet). A cikkekben legfeljebb kivonatolt adatokat teszünk közzé (pl. üzemidő, járatindítások száma).
Egy esetleges menetrendváltozáskor ugyanakkor – a változás mértékének szemléltetéseként – bemutathatunk menetrendi adatokat, a változás dátumának (és forrásának) feltüntetésével. Például:
2009. január 1-jén megszűnt a korábban iskolai előadási napokon közlekedő, a Széchenyi térről 7.25-kor induló járat.[pl 1]
↑Kecskemét MJV Közgyűlésének 537/2008. (XII. 18.) KH számú határozata
Mivel az útvonal-, megállóhely- stb. adatok viszonylag sűrűn változó adatoknak tekinthetőek, fontos hogy valamennyi ilyen adat (táblázat) mellett szerepeljen az érvényesség dátuma. Például:
A vonalat 2009. december 13-tól az alábbi adatok jellemzik:
Ha csak lehet, minden adat mellett szerepeljen a dátum (mikor történt, illetve mettől meddig érvényes). Ha ez nem ismert, helyezzük el a {{mikor}}(?) sablont az adott mondatban. Például:
A korábbi megbeszélések[3] értelmében vonalcsaládokról nem készítünk önálló cikkeket.
Betétjáratok, garázsmenetek
Fontold meg, hogy érdemes-e egy betétvonalról vagy garázsmenetről külön szócikket készíteni. Általában nem érdemes, elegendő az alapvonal cikkében – szükség szerint akár önálló szakaszban – tárgyalni. Ilyenkor készíts átirányítást a „bedolgozott” vonal címéről (például: a 85G busz (Budapest) vonalat a 85-ös busz (Budapest) lapon tárgyaljuk).
Ne tölts fel kifogásolható minőségű (életlen, sötét, stb.) képet. A képhasználati irányelvek értelmében a rosszul sikerült képeket egy törlési megbeszélés keretében a szerkesztőközösség töröltetheti.[4]
Folyószöveg vagy felsorolás?
A viszonylat történetének leírásában lehetőleg kerüljük a kronológiaszerű felsorolást. A cikkek formája a természetes, folyamatos próza, más szóval az események időrendi felsorolása helyett teljesebb, magyarázóbb, folyamatos megfogalmazású szöveget alkalmazzunk.
A cikkben szereplő képek, térképek, útvonaldiagramok és más illusztrációk kiegészítik a folyószöveget, de nem helyettesítik azt.
Dőlt betűs kiemelést használunk a folyószövegben a megállóhelyek nevei esetén, a közterületek, intézmények, stb. nevétől való megkülönböztetés érdekében, illetve az útvonal kiírásánál folyószövegben és a jelzések esetén. Például:
A budapesti22-es jelzésű villamos a Boráros tér és a Nagyvásártelep között közlekedett. A járatot megszűnése előtt a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. (…) 1929-től a Népliget – Mester utca – Lónyay utca – Vámház körút – Duna-part – Rudolf tér útvonalon járt.
Vastag betűt csak annak a kifejezésnek a kiemelésére használjuk, amely egyúttal – a zárójelben lévő egyértelműsítést nem számítva – az önálló szócikk címére vagy az átirányítás nevére utal. A vastag betűvel történő kiemelést csak az első előfordulásnál használjuk, a másodiktól kezdve a dőlt betűs kiemelés használandó. Például:
A budapesti85-ös jelzésű autóbusz a Kőbánya-Kispest és a Örs vezér tere között közlekedik… Kora reggel 85G jelzéssel a Dél-pesti autóbuszgarázsból mindennap indul egy járat…
Más esetben nem használjuk folyószövegben a vastag betűt.
Rövidítések, egyedi jelölések
A BKV által használt Örs vezér tere M+H jelölés az olvasó számára elsőre nehezen érthető,[5] ezért folyószövegben kerüljük a használatát; csak infoboxban, táblázatban használjuk.
Hasonlóképpen folyószövegben kerüljük a rövidítések, egyedi jelölések[6] használatát.
A jövőre vonatkozó módosítási elképzeléseket (ötletek, tervek) kizárólag megbízható forrással[7] alátámasztva szerepelhetnek a cikkekben. A forrás nélküli jövőre vonatkozó adatokat el kell távolítani.
Egyéni ötletek, tervek, saját fejlesztési javaslatok, vágyak, tippek, találgatások nem szerepelhetnek a cikkekben.
== Története ==
== Járművek ==
== Útvonala ==
== Megállóhelyei ==
== Jegyzetek ==
== Források ==
== További információk ==
Bevezető
A bevezetőben szerepel a viszonylat neve, a város(ok) neve, a végállomások neve és a közlekedési vállalat neve, esetleg a megrendelő neve. Egyértelműen derüljön ki, hogy a viszonylat megszűnt, átmenetileg szünetel vagy időszakos jelleggel közlekedik.
A budapesti237-es jelzésű autóbusz az óbudaiSzentlélek tér HÉV-állomás és a testvérhegyiJablonka út autóbusz-forduló között közlekedik. A sugaras jellegű alapviszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti… stb. stb.
{{cite news
|url=http://www.fn.hu/belfold/20061026/telefonhivasra_jar_bkv_busz/
|title=Telefonhívásra jár a BKV-busz
|publisher=fn.hu
|date=2006-10-26
|accessdate=2010-06-19}}
Dr. Fülöp Gábor – Dr. Horváth Balázs – Dr. Prileszky István – Szabó Lajos: Közforgalmú közlekedés I., Széchenyi István Egyetem, egyetemi jegyzet, é. n., 14. oldal
{{BKV éjszakai hálózat 2005}}(?) – A Fővárosi Közgyűlés 1354/2005. (V. 26.) számú határozata (Budapest éjszakai közforgalmú közlekedése fejlesztési tervének jóváhagyása)
A viszonylatokról szóló cikkek ehhez hasonló nevű kategóriába sorolandóak: Veszprém autóbuszvonalai. Ahhoz, hogy a lap bekerüljön ebbe a kategóriába, ezt kell a lap aljára írni:
Az alábbi lista a gyakran hibásan írt szavak, kifejezések helyesen írt alakját mutatja. Zárójelben megtalálható a vonatkozó helyesírási szabály hivatkozása:
0-s (=nullás), 1-es, 3-as, 5-ös, 6-os, stb. (AkH.11 265. e))
10 óra 25 perckor (folyószövegben); 10.35 (infoboxban) (AkH.11 299.)
autóbusz-állomás, autóbusz-hálózat, autóbusz-végállomás de: buszállomás, buszhálózat, buszvégállomás (AkH.11 139.)
Batthyány tér, Rákóczi út, Margit híd, Cházár András utca, stb. (AkH.11 87., AkH.11 182.)
