Szülei Vermes Ernő Henrik és Lenk Melánia postahivatalnokok voltak Sopronban. A soproni evangélikus líceumban (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium) tanult, ahol egykoron Rátz László és Mikola Sándor is. Végig jeles bizonyítványa volt. 1923-ban érettségizett.
Egyetemi évei
A Pázmány Péter Tudományegyetemre (az ELTE elődje) járt Budapesten. Eötvös-kollégista lett, mert ez volt a szegényebbeknek a lehetőség a tanulásra. Így viszont mérnök – ami szeretett volna – nem lehetett, ezért a matematika–fizika–kémia tanárszakot választotta. Itt kezdődött barátsága Szalay Sándor fizikussal és Keresztury Dezső íróval. Fejér Lipót előadásait soha nem szalasztotta el. Vermes írott jegyzeteiből tanultak csoporttársai. Buchböck Gusztáv kémia-előadásait és Winkler Lajos analitikai gyakorlatait látogatta szívesen. „Az elektroncsövek erősítésének és egyenirányításának általános tárgyalata” című doktori értekezését 1929-ben sikerrel megvédte.
1937. január 30-án Budapesten házasságot kötött Frankl Oszkár orvos és Breuer Aranka lányával, Erzsébettel. A második világháború után, 1952-ben született Zsuzsanna nevű lánya. Később házassága felbomlott, de nem nősült újra.
A megszüntetett Fasoriból a csepeli gyakorlógimnáziumba, a Jedlik Ányos Gimnáziumba helyezték át (mely annak ellenére megtartotta a nevét, hogy Jedlikbencés szerzetes volt). A Fasor eszközei közül sokat oda menekített át. Engedélyt kapott, hogy az eszközök harmadát új gimnáziumába vigye; az elosztásnál hasznos volt, hogy jól ismerte az eszközöket.
Egy tankönyvsorozatot is írt, melyet a Művelődési Minisztérium rendelt meg, de kiadása előtt önálló életet kezdett élni az első két kötet: sok helyen fénymásolták. Ez a minisztériumnak kellemetlen volt, így kitalálták, hogy ezeket kísérleti tankönyveknek nyilvánítják, és azokról a helyekről, ahol használják, jelentést kérnek. Az akkori tananyag- és tankönyvreform idején a fizika témaköreit nagyon összekuszálták, akkoriban Vermes könyvét néhányan nagyon konzervatívnak tartották, mégis széles körben nagy sikert aratott. (Staar, 1991, 94. old.)
1990 áprilisának negyedikéről ötödikére virradó éjszakán halt meg.
Emlékezete
1992 óta működik a Vermes Miklós Fizikus Tehetségápoló Alapítvány, mely minden évben kiadja a Vermes-évkönyvet
2005-ben a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Vermes Miklós Fizikus Tehetségápoló Alapítvány szobrot állított szülővárosában, Sopronban (a szobor alkotója Soltra E. Tamás)
2012. szeptember 29-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium előkertjében leplezték le mellszobrát, Solta F. Tamás alkotását[6]
Középiskolai fizikai példatár; Tankönyvkiadó, Bp., 1953 (Szocialista nevelés könyvtára)
A relativitáselmélet; Gondolat, Bp., 1958 (Stúdium könyvek)
A Studium könyvek sorozat 8. kötete. – Először leírja a mechanika kezdeteitől az éterelmélet bukásához vezető utat. A speciális relativitáselmélet bő leírása után ír a kísérleti bizonyítékokról is. Az általános relativitáselméletről szóló részt a nem-euklideszi geometriáról szóló bevezető rész előzi meg. Az általános relativitáselmélet elméleti tárgyalása után a kísérleti bizonyítékok és a kozmológiai következményei szerepelnek a könyvben.
Fizikai kísérletek, fizikai feladatok; Műszaki, Bp., 1961
Az ember meghódítja a természetet; Tankönyvkiadó, Bp., 1961 (Osztályfőnöki füzetek a középiskolai tanárok számára)
A természet energiái; Műszaki Bp., 1964
A poláros fény; Műszaki, Bp., 1967 (Új technika)
Kis fizikusok példatára; TIT, Bp., 1968
A speciális relativitáselmélet vázlata; ELFT, Bp., 1982
