A dunántúli református vallású nemesi származású somló-aljai Vecsey család sarja. Apja Vecsey Miklós (1753–1820),[3]Kocs református lelkésze 27 évig, anyja Soós Julianna.[4] Tanult a debreceni kollégiumban és három évig tanító volt Fülöpszálláson; ezután a bécsi protestáns teológiai intézetet látogatta, honnét egy év múlva hazatért atyja mellé. Tóth Pápai József hadi lelkész hívta meg maga mellé segédlelkésznek. 1827-ben a tatai református egyház választotta meg rendes lelkészének; ezt a tisztséget haláláig 1865-ig töltötte be. Református lelkészként fontos szerepet is töltött be Tatán az 1848-as szabadságharc alatt.[5] Vecsey Károly 30 éves lelkipásztorkodása idején megépült a tatai református templom orgonája, az Úrasztala és a keresztelő medence is.[6]
Házassága és leszármazottjai
Feleségül vette a szintén református nemesi származású Tóth-Pápay Ágnes (Ács, 1807. november 28. –Tata, 1880. június 6.) kisasszonyt,[7][8] akinek a szülei nemes Tóth-Pápay Pál (1783-1856), ácsi református lelkész, esperes, és Erős Mária (1774–1810) voltak.[9][10] Vecsey Károly és Tóthy-Pápay Ágnes frigyéből született:
