VI. (Dicsőséges) Lipót (?, 1176. október 15. – Cassino, 1230. július 28.) osztrák herceg 1198-tól és Stájerország hercege 1194-től.
Lipót volt V. Lipót herceg és Árpád-házi Ilona osztrák hercegné legkisebb fia (ilyen módon II. Géza magyar király unokája). V. Lipót halála után, a georgenbergi egyezmény áthágásával úgy határoztak, hogy az idősebb fiú I. Frigyes kapja Ausztriát és Lipót Stájerországot. Frigyes 1198-as halála után a két hercegséget újra egyesítették.
VI. Lipót két keresztes hadjáratban is részt vett. Az albigensek elleni dél-franciaországi hadjáratban (1209–1229) és az ötödik keresztes hadjáratban (1217–1221), amelyben a Szentföldre utazott II. András magyar király társaságában, és Cipruson csatlakozott hozzájuk I. Hugó ciprusi király is. Elődjéhez hasonlóan ő is monostorokat alapított. Legjelentősebb alapítása Lilienfeld Alsó-Ausztriában, a Traisen folyó völgyében. Ide temették halála után. Ezen felül modern kolostorokat építtetett a ferenceseknek és a dominikánusoknak. 1212-ben városi rangra emelte Ennst és 1221-ben Bécset is, amelynek a területe közel megkétszereződött.
Lipót uralkodása alatt a gótika kezdett el terjedni Ausztriában. A klosterneuburgi Capella Speciosa volt az első ilyen stílusú épület a Duna völgyében. Ennek a rekonstrukcióját láthatjuk ma Laxenburgban. Fürstenberg piactere az ő időszakában épült ki tervszerűen.
Uralkodása alatt Ausztria a térség központja lett. Ez Angelina Teodóra bizánci hercegnővel kötött házasságának is betudható, amellett hogy ő tartotta a kapcsolatot II. Frigyes német-római császár és IX. Gergely pápa között. Ezen a kapcsolaton dolgozott akkor is, amikor meghalt 1230-ban Itáliában.
Lipót udvara a minnesängerek központjaként ismert. Itt élt Walther von der Vogelweide, Neidhart és Ulrich von Liechtenstein is. Feltételezhetően a Nibelung-ének is az ő udvarában született.
VI. Lipót és Theodora Angelina gyermekei:
(1194 – 1230. július 28.)