U–527

U–527
HajótípusTengeralattjáró
ÜzemeltetőKriegsmarine
HajóosztályIXC/40 típus
Pályafutása
ÉpítőDeutsche Werft AG, Hamburg
Megrendelés1940. augusztus 15.
Építés kezdete1941. október 28.
Vízre bocsátás1942. június 17.
Szolgálatba állítás1942. szeptember 2.
Szolgálat vége1943. július 23.
Honi kikötőLorient
SorsaElsüllyesztették[1]
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1120 T felszínen
1232 T víz alatt
Hossz76,76 m
Szélesség6,86 m
Merülés4,67 m
Maximális merülési mélység230 m
HajtóműMAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db
SSW GU345/34 elektromos motor 2 db
Sebesség19 csomó felszínen
7,3 csomó víz alatt
Hatótávolság25 620 km felszínen
117 km víz alatt
Fegyverzet6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm)
Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45)

Legénység48-56[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz U–527 témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az U–527 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a hamburgi Deutsche Werft AG-től 1940. augusztus 15-én. A hajót 1942. szeptember 2. vették hadrendbe. Két harci küldetése volt, amelyek során egy hajót süllyesztett el.[1]

Pályafutása

Az U–527 1943. február 9-én futott ki Kielből első járőrszolgálatára Herbert Uhlig kapitány parancsnoksága alatt. Az Atlanti-óceán északi részén vadászott szövetséges hajókra. 1943. március 8-án megtámadta az SC–121-es konvojt. A tengeralattjáró elsüllyesztette a Fort Lamy brit gőzöst, amely 6333 tonna általános rakományt és robbanóanyagot szállított, valamint az HMS LCT-2480 partraszállító egységet vitte az Amerikai Egyesült Államokból a Nagy-Britanniába. A fedélzeten tartózkodó 51 emberből 46 meghalt.[1][3][4]

A tengeralattjáró március 19-én rábukkant a HX–229-es konvojtól leszakadó gőzösre, a Mathew Luckenbachra. A hajó azért hagyta el a konvojt, mert a kapitány és tisztjei úgy gondolták, ha egyedül haladnak, kisebb az esélye a búvárhajó-támadásnak, mint a karavánban, amelynek több egysége is találatot kapott már. A teherszállítón 8360 tonna általános rakomány – benne acél, gabona, lőszer, postai küldemények és több teherautó – volt. Az U–527 három torpedót lőtt ki a hajóra, közülük kettő talált. A hajó bal oldalán lékek nyíltak, és a legénység azonnal mentőcsónakokba és -tutajokba szállt. A támadást valamennyien túlélték, másfél óra múlva a USCGC Ingham, az amerikai parti őrség hajója vette fedélzetére őket. A sodródó Mathew Luckenbach-ot végül az U–523 torpedója küldte hullámsírba.[1][3][5]

A tengeralattjáró 1943. május 10-én indult utolsó útjára Lorient kikötőjéből. Május 13-án a megtámadott egy súlyosan sérült hajót, amelyet a Vizcayai-öbölből vontattak ki. A kíséretben lévő korvett üldözni kezdte az U–527-et, és 15 mélységi bombát dobott rá. A búvárhajó megúszta a támadást, és nyugat felé haladt tovább. A nyár elején a Mexikói-öbölben cserkészett, majd visszaindult Franciaország felé. 1943. július 23-án, az Azori-szigetektől délre a USS Bogue amerikai hordozó egyik TBF Avengere mélységi bombákkal megsemmisítette. A legénységből 40-en meghaltak, 13-an túlélték a támadást.[6]

Kapitány

Név Kezdőnap Zárónap
Herbert Uhlig 1942. szeptember 2. 1943. július 23.

Őrjáratok

Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Kiel 1943. február 9. Lorient 1943. április 12.
Lorient 1943. május 10. * 1943. július 23.

* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyesztették

Elsüllyesztett és megrongált hajók

Dátum Hajó neve Nemzetisége Brt Konvoj
1943. március 8. Fort Lamy  Egyesült Királyság 5242 SC–121
1943. március 19. Mathew Luckenbach*  Egyesült Államok 5848 HX–229

* A hajó megrongálódott, nem süllyedt el

Jegyzetek

  1. a b c d WW1
  2. Type
  3. a b WW2
  4. WW4
  5. WW5
  6. WW3

Források

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!