U–193 |
Hajótípus | Tengeralattjáró |
Üzemeltető | Kriegsmarine |
Hajóosztály | IXC/40 típus |
Pályafutása |
Építő | AG Wesser, Bréma |
Megrendelés | 1940. november 4. |
Építés kezdete | 1941. december 22. |
Vízre bocsátás | 1942. augusztus 24. |
Szolgálatba állítás | 1942. december 10. |
Szolgálat vége | 1944. április 24. |
Honi kikötő | Lorient |
Sorsa | Eltűnt[1] |
Általános jellemzők |
Vízkiszorítás | 1120 T felszínen 1232 T víz alatt |
Hossz | 76,76 m |
Szélesség | 6,86 m |
Merülés | 4,67 m |
Maximális merülési mélység | 230 m |
Hajtómű | MAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db SSW GU345/34 elektromos motor 2 db |
Sebesség | 19 csomó felszínen 7,3 csomó víz alatt |
Hatótávolság | 25 620 km felszínen 117 km víz alatt |
Fegyverzet | 6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm) Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45) |
|
Legénység | 48-56[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az U–193 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1940. november 4-én. A hajót 1942. december 10-én vették hadrendbe. Három harci küldetése volt, az utolsó során eltűnt.[1]
Pályafutása
Az U–193 1943. május 22-én Bergenből futott ki első járőrútjára, parancsnoka Hans Pauckstadt korvettkapitány volt. Lehajózott a nyugat-szaharai partokig, ahol július 6-án egy azonosítatlan harci gép megtámadta. Két tengerész megsebesült, és megsemmisült a búvárhajó Metox típusú radardetektora.[3]
A Touchet megtámadása
Második harci küldetésére La Pallice-ból indult 1943. október 12-én. Átszelte az Atlanti-óceánt, majd behajózott a Mexikói-öbölbe. 1943. december 30-án megtámadta a New Yorkba tartó Touchet amerikai tankert, amely 120 ezer hordó fűtőolajat szállított. Az első torpedó a teherhajó elejének bal oldalát találta el, és egy nagyjából hatméteres lyukat ütött rajta. A hajón volt ugyan torpedó-előrejelző készülék, amely jelezte is a várható becsapódást, de a tanker túl lassan fordult.[4]
A Touchet a találat után megpróbált elmenekülni, de a léken beömlő víz megállásra kényszerítette. Ekkor az U–193 újabb torpedóval találta el a tanker bal oldalát. A legénység hat mentőcsónakba szállt, a fedélzeten maradt viszont a hajó farára szerelt öthüvelykes löveg személyzete. A tengeralattjáró egy harmadik torpedót lőtt ki a hajóra, amely a jobb oldalán, a motorháznál találta el. A fedélzeten lévők a vízbe ugrottak, és próbáltak elúszni, de a gyorsan süllyedő hajó olyan erős örvényt kavart, hogy egy kivételével valamennyiüket elnyelte a tenger. December 5-én a Lillemor nevű norvég gőzös 43 túlélőt mentett ki. A legénység többi 27 tagját más hajók szedték fel.[4]
Utolsó útja
Az U–193 1944. április 23-án futott ki utolsó útjára a franciaországi Lorient-ból, kapitánya Dr. Ulrich Abel, a Kusch-ügy egyik főszereplője volt. Egy nappal később a tengeralattjáró eltűnt a Vizcayai-öbölben. Elsüllyedésére nincs magyarázat, a teljes legénység, 59 ember hősi halált halt.[5]
Kapitányok
Név
|
Kezdőnap
|
Zárónap
|
Hans Pauckstadt |
1942. december 10. |
1944. március 31.
|
Dr. Ulrich Abel |
1944. április 1. |
1944. április 24.
|
Őrjáratok
Indulás
|
Indulónap
|
Érkezés
|
Zárónap
|
Bergen |
1943. május 22. |
Bordeaux |
1943. július 23.
|
La Pallice |
1943.október 12. |
El Ferrol |
1944. február 10.
|
Lorient |
1944. április 23. |
* |
1944. április 24.
|
* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, eltűnt
Elsüllyesztett hajó
Dátum
|
Hajó neve
|
Nemzetisége
|
Brt
|
Konvoj
|
1943. december 3. |
Touchet |
Egyesült Államok |
10 172 |
ON–178
|
Jegyzetek
Források
IXC/40 típusú német tengeralattjárók |
---|
|