Usorci (szerbül: Усорци) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Usorci településnek a Szerb Köztársaság terülétéhez került, nagyobbik része.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 73 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 16, közúton 24 km-re délre, községközpontjától 2 km-re délre fekvő sík területen, a Szana-folyó jobb partján fekszik. Usorci területén ered a Bukovica-patak, mely 3,5 km megtétele után a falutól délre ömik Szanába.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
305
|
446
|
| Bosnyák
|
0
|
1
|
| Horvát
|
0
|
0
|
| Jugoszláv
|
6
|
0
|
| Egyéb
|
1
|
2
|
| Összesen
|
312
|
449
|
Története
A régészeti leletek alapján Usorci területe már az ókorban lakott volt, a Damjanovići nevű településrészen levő „Gradina” nevű lelőhelyen egy kerek alaprajzú illír tumulus maradványai találhatók. 1878-ig az Oszmán Birodalom része volt, majd a török uralom elleni felkelés után az Osztrák–Magyar Monarchia annektálta. Az első osztrák-magyar népszámlálás alkalmával 1879-ben 249 lakosa volt, mind szerbek és még 1941-ben is csak szerbek lakták. Az iskola épülete 1925-ben épült fel, de a tanítás csak 1932-ben indult meg az intézményben.[4]
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének zöme, 17,96 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település területének parányi része, 0,21 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.
Nevezetességei
- Gradina – illír, valószínűleg kultikus célokat szolgáló tumulus maradványai. Méretei 12x5-6 méter, a lejtő irányában 10 méter. Korát a késő bronzkorban és a vaskorban határozták meg.[5]
Jegyzetek
