Slatina (szerbül: Слатина) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Slatina falunak a területmegosztás után a Szerb Köztársasághoz került része.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 106 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 29, közúton 57 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 32 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
48
|
28
|
| Bosnyák
|
0
|
0
|
| Horvát
|
0
|
1
|
| Jugoszláv
|
0
|
0
|
| Egyéb
|
0
|
0
|
| Összesen
|
48
|
29
|
Története
Slatina 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 28 házat és 156 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben Slatina községnek a hozzá tartozó Zenkovcival együtt 81 háza és 318 ortodox szerb lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 62 házat és 379 lakost számláltak.[6] A település iskolája 1932-ben épült.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek. A rendelkezésre álló adatok szerint 1941. augusztus 6-án az usztasa egységek behatolása során a horvát honvédség és az NDH rendőrség tagjai a podgrmeči Slatina, Antonić Brdo és Halilovci falvak mintegy 100 lakosát fogták el és ölték meg.[8] A második világháború idején a faluban partizánkórház működött.[9]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija községhez tartozott. Ezután Budimlić Japra község része lett. A bosznia-hercegovinai hadsereg a Sana hadművelet keretében 1995. szeptember 20-án elfoglalta és felgyújtotta a települést. A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Slatina település nagyobb, 5,84 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település kisebb 3,24 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.
Híres emberek
Slatina faluban született 1879-ben Vaso Glušac, aki számos tisztség mellett az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Ideiglenes Népi Képviseletének tagja, 1932-től a második világháborúig pedig a Jugoszláv Királyság Szenátusának titkára volt. 1954-ben halt meg Belgrádban.
Jegyzetek
