PROFILBARU.COM

	Török népek
	Országok és régiók, ahol valamely türk nyelv hivatalos státust élvez
	Teljes lélekszám
	Több mint 165 millió
	Régiók
	bennszülött és diaszpóra török népek élnek a következő országokban:; Törökország, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Albánia, Koszovó, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Ciprus, Kína, Mongólia, Oroszország, Irán, Pakisztán, Bulgária, Moldova, Irak, Szíria, Románia, nyugat-európai országok, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Afganisztán, Ausztrália, Finnország, Magyarország, Lengyelország, Fehéroroszország, Ukrajna
	Nyelvek
	török nyelvek
	Vallások
	Iszlám (domináns), kereszténység, buddhizmus, sámánizmus, tengrizmus, ateizmus, agnoszticizmus szinkretizmus
	A Wikimédia Commons tartalmaz Török népek témájú médiaállományokat.

A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze. Néha türk népek formában is használatos. (A magyar nyelvben nincs egyértelmű fogalom a török nyelvcsalád népeire.)

Eredetük

A török népcsoport őshazája tekintetében megoszlanak a vélemények, de a legvalószínűbb, hogy ez az Urál és Altaj hegység között terült el,^[4] s innen rajzottak ki Belső-Ázsia, illetve a kelet-európai sztyeppék irányába.

A mongol invázió nyomán az oguz törökök Kis-Ázsiáig hatoltak előre, s ott előbb a szeldzsukok, majd az Oszmán-dinasztia nagy birodalmakat alapítottak.^[4]

Szótörténet

A török (és türk) népcsoportokat nem lehet csupán nyelvészeti alapon rendszerezni, mivel a nyelvük ősi és eloszlásuk egész Eurázsiára kiterjed (nemcsak a Török állam területére).

A népcsoportok köztörök eredetére vonatkozó török népek kifejezést a mai anatóliai törökökkel (Törökország) és kortárs rokonnépeikkel (türkmének, üzbégek, azeriek, kirgizek, krími tatárok, stb.) szokták összetéveszteni, eközben a türkök kifejezést inkább a kora középkori birodalommal kapcsolatban álló népek megnevezésére használjuk.

A török népek kultúrtörténetét a turkológia (Turkology) és annak ágai pl. az altajisztika tanulmányozza.

Török-magyar történeti és nyelvi kapcsolatok

Mivel sok az ezzel kapcsolatos félreértés, illetve nem tudományosan megalapozott állítás, meg kell említeni azt is, hogy a magyarok törökökkel közös említése nem valótlan alapokon nyugszik, ugyanis bevonulásuk idején már török népek szövetségében éltek.^[5] Kapcsolatuk a türk, ogur és bulgár törzsszövetségekkel a Kazár Birodalom létrejötte után, a 7. század második felében érte el olyan fokát, amely a kutatók szerint már kihatott a magyar nyelv későbbi alakulására is.^[6]

Ezen kapcsolat történelmi hátterére vonatkozik a klasszikus példa, Bíborbanszületett Konstantinos bizánci császár (913–959) írása is, amelyben a Honfoglaló magyarokat "törököknek" (ótörök, türk) nevezi.^[7]

Az Altaj vidékéről vándorló magyarok útjuk során főleg ótörök (türk) népekkel találkoztak,^[8] és velük, elsősorban politikai alapú szövetséget kötöttek (például a Bolgárokkal), mégpedig a kutatás szerint azért is, mert ezekben a népekben közös kulturális gyökereket is felismertek. (A magyar vérszövetség más téma: tudományosan nem tisztázott és nem tudjuk, hogy pontosan akkor és úgy történt-e meg, ahogy azt Anonymus leírta. De a vérszerződés ilyen vagy olyan formája keleti-, leginkább éppen türk népeknél közismert szokás volt.^[9])

A kutatás helyzetét tovább bonyolítja, hogy a magyarok előtt már lakták török népek a Kárpát-medencét is, például az avarok vagy a besenyők.^[10] Ebből kifolyólag közismert teória az avar-magyar néprokonság is (lásd még: A hun–magyar rokonság elmélete).

A magyar nyelvben ma is megtalálható török eredetű kifejezéseket sokan tévesen a korai török (köztörök, türk) eredetre vezették vissza, vagy megpróbálták legalábbis a török elemeket „másodlagos rokonság” során kialakult jövevényszavakként magyarázni.^[11] Valójában azonban a Kárpát-medence török megszállása idejéből maradtak vissza nemcsak a magyaroknál, de a környező szláv népeknél is. Ennek az ellentmondásos területnek a vizsgálata azonban dinamikusan fejlődik.^[12]