A médiában tévedésből elterjedt nevén gróf szendrői Török Marianna,[2] (a királyi bíróság által adott törvényesnevénditróiPuskás Májuska[3]), Egyiptomba szállítását követően ráragasztott nevén Török May,[4] avagy iszlamizált nevén Zubeida,[5] muszlim uralkodói nevén Dzsávidán Hánum[6] (arabul: جاويدان هانم) (Philadelphia, 1877. június 15. – Graz, 1968. augusztus 5.) II. Abbász egyiptomi alkirály felesége, író, zeneszerző, zongorista, festő.
Élete
Családja és származása
A telefonközpont telepítésekről elhíresült ditrói Puskás Tivadar (1844–1893), vállalkozó és Sophie Vetter von der Lilie grófnő (1851–1912) vér szerinti gyermekeként született az amerikai Philadelphia városában.[7] Sophie Vetter von der Lilie grófnő családját, a Vetter családot a Valois ház rokonságába tartozónak (von der Lilie) tartották, így szinte minden európai uralkodóházzal rokonságba kerültek. Sophie szülei gróf Ferdinánd Vetter von der Lilie (1812–1882), a 3. ulánus ezred ezredese és parancsnoka, és Jozefine von Wachtler auf Wsetin (1827–1902) voltak.[8] Puskás Tivadar a Bányavidékre, konkrétan Felsőbányára vándorolt székely lófő családból származott.[9] Sophie első férje, szendrői gróf Török József (1847–1909), 1887-től Ung vármegye főispánja, Osztrák Császári Lipót-rend lovagja, valóságos belső titkos tanácsos, nagybirtokos,[10] akivel 1870. augusztus 28-án a római katolikus szertartás szerint házasodott, Mürzthalban.[11]
Török József gróf és Sophie Vetter von der Lilie grófnő frigyéből egy fiú- és egy lánygyermek született: ifjabb gróf szendrői Török József (1873–1898),[12] és gróf szendrői Török Mária Anna (1874–1944),[13] aki báró Müller Arthur von klingspor tüzérségi főhadnagy hitvese lett.[14] Török József gróf és Sophie Vetter von der Lilie grófnő házassága nem bizonyult megalapozottnak, a pár 1873-ban, tehát még a főispáni kinevezés előtt, szétvált,[15] majd hivatalosan elválni 8 évvel később, Sophie református vallásra történő áttérése után, 1881 júniusában tudtak. A gyermekek még 1874-ben ismeretlen körülmények között Józsefhez kerültek. A pár mindkét tagja később újból házasodott. Sophie 1882 márciusában polgári házasságot kötött Puskás Tivadarral Londonban, majd később, Tivadar halála után 1898-ban áporkai Cserna Károly festőművésszel. 1876-ban Sophie Párizsban találkozott Tivadarral, aki ott üzleti ügyben töltött egy hetet. Az együtt töltött időszakot követően Sophie Brémába, onnan a Neckar nevű hajóval New Yorkba utazott, ahová 1876. július 14-én érkezett meg.[16] Török József sohasem lépett Amerika földjére.
Májuska 1877 július 15-i születésekor Sophie válása még nem volt megoldva, félt, hogy a korábbi gyakorlat szerint elveszik a gyerekét, emiatt Májuskát tudatosan nem keresztelték meg, és az amerikai anyakönyvezést titkolták[7] a szülők. A pár a későbbiekben született két másik leányát sem kereszteltették meg, és nem is anyakönyveztették. A megszólításhoz beceneveket használtak a családban, Májuska beceneve May volt. Puskás Tivadar 1878. december 24-én Amerikából Párizsba költözött. 1880 decemberében Sophie Budapestre utazott, hogy a válását intézze. Itt született 1881. január 5-én a középső lányuk Maggie, a királyi bíróság által adott törvényes nevén Puskás Margit, a későbbi keresztelés szerint szendrői gróf Török Mária Margit. 1883 szeptember végén Budapestre költözik a teljes család, így valószínűsíthetően itt született 1886. november 9-én a legfiatalabb leány, Thea, Puskás Theodóra. 1890-ben Sophie Bécsbe utazott a lányaival. 1891 márciusa és 1894 februárja között Sophie Puskás a Waasen kastély és uradalom tulajdonosa.[17] A gráci szállodai bejelentők szerint 1892 április közepéig ott lakott Májuska is. A Tivadar által küldött árukat ugyanis a közeli Grazban – ott volt postahivatal – vették át a hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó egyik követelési per anyaga szerint.[18]
Egyiptomban
1892 januárjában Max Hussarek, a későbbi osztrák miniszterelnök, Abbász volt tanára, a személyi titkár teendőit elvállalva Egyiptomba utazott[19] a tanítványával együtt. Sophie a lányaival 1892 április 17-én Grácban szállt meg,[20] de 1892 május 5-én már egyedül szállt meg.[21] Májuska, a gyönyörű kamaszlány feltűnt Egyiptomban.[22] A morganatikus házasság érdekében Max Hussarek professzor úr gróf Török May néven mutatta be az ifjú hölgyet az uralkodónak. Ez a kegyes hazugság a jelenleg elterjedt téves megnevezés egyik alapja. A másik, hogy az 1910. febr. 09-i Mähriches Tagblatt (Morva napilap) újságíró a nővérével, a valódi gróf szendrői Török Mária Annával (1874–1944) azonosította,[23] aki akkor már báró klingspori Müller Arthur tüzérségi főhadnagy felesége volt.[24][25]
Egyiptomban Májuskát tehát gróf Török May néven ismerték meg, így a későbbiekben ott a muszlim hitre történő áttéréséig ezt a nevet használta, az arab dokumentumokban ez szerepel. Egyiptom angol gyarmatosítása után az arab dokumentumok alapján ez a név terjed el Európában. Ha a katolikus vallás szerint megkeresztelték volna, ezt a nevet kapta volna. De ez sohasem történt meg.
Vetter von der Lilie Sophie grófnő és Puskás Tivadar gyermekeiről, a Puskás Tivadar 1893. március 16-án bekövetkezett halálát követő perek során döntött a budapesti Királyi Bíróság. Az özvegy Sophie Puskás által bemutatott, egy királyi közjegyző előtt tett nyilatkozat[26] alapján nevesítette a megkereszteletlen leányokat és megállapította örökösi állapotukat. A budapesti Királyi Bíróság a kiskorú leányokat a következőképpen nevesítette: Puskás Májuska, Puskás Margit és Puskás Theodóra. Tehát Puskás Májuska a későbbi Dzsávidán Hánum törvényes neve. A médiában a ráragasztott ill. téves neveken ismerjük, mint gróf Török May, gróf Török Marianna, gróf Török Marianna-May és előfordul a Mary keresztnév is.
1893 márciusában Török May még Egyiptomban volt, így az édesapja meglehetősen gyorsan intézett temetésén nem tudott megjelenni, de 1893.novemberében már Grazban volt.[27] A hagyatéki eljárás időszakában Bécsben élt, virtuóz zongora tudásá révén zongoristaként.
1895. március 26-án Májuska a budapesti Vigadóban zongorahangversenyt adott, Grieg, Baderevszky, Mendelssohn és Schumann darabokat játszott.[28]
1895. november 12-én amerikai útlevelet kért. Ezen a származására vonatkozó összes adat perdöntően szerepel.
Az útlevél csak az öröksége kiadásához kellett, a húgai öröksége ugyanis az Árvaszékhez került. 1896.02.12-i Wiener Zeitung színházi előadásokat ismertet, és arról ír, hogy May kisasszony a zongorista. 1896.02.18-i Dei Presse. Szintén a művészi életet ismerteti, és megjegyzi, hogy az előadásokon három gyönyörű hölgy is látható, az egyikük May a zongorista. 1896.07.17 Curliste Karlsbad. A Karlsbadi (ma Karlovy Vary. Csehország) gyógyfürdő vendégei között jegyzik „May de Puskás asszonyt”, udvari zongoristát. 1898-ban a hagyatéki eljárás befejeződött, a részét elnyerő Májuskát a pénzére pályázó felsőházi csoport a politikai gyűlölet célkeresztjébe helyezi. A lejárató kampányt a Budapesti Hírlap tulajdonosa és főszerkesztője, Rákosi Jenő folytatta le, nem csak hazánkban, hanem a Monarchia osztrák területein is.[29] Májuska ezt követően visszavonult a közszerepléstől, de az osztrák levéltári anyag szerint Bécsben maradt 1900 nyaráig.[30]
1900-ban Májuska visszatért Egyiptomba és a muszlim szokás szerinti, „magán” házassági szerződést kötött az uralkodóval. A visszatérés vélhetően júliusban történt, mert az újságok akkor kezdték ki II. Abbász khedivét, hogy háremet tart, aki a gyanúsítást visszautasította. 1901 januárjában polgári házasságot kötött az uralkodóval Abbas egyik nagybátyja szerint. Ezt "titkos" házasságnak nevezik, de nem volt titkos, már az 1902.12.25-i Neues Wiener Journal is tudott róla.
Az iszlám kultúrában szokatlan, és a nyilvánosság előtt titkolt családi kapcsolat miatt Egyiptom lakossága és politikai elitje erkölcstelen nőnek vélelmezte Májuskát, afféle bécsi táncoslánynak.[31]
1910. február 9-én felvette az iszlám hitet, az erről készült jegyzőkönyvbe az Egyiptomban 17 éve ismert Török May nevet adta meg. Ezt követően ezt a nevet nem használta soha többet. Származása titkát élete végéig kénytelen volt megtartani, a vallását és a muszlim nevét is megtartotta. Első muszlim neve Zubeida volt.
1910. február 28-án hivatalos házasságot kötött az uralkodóval, II. Abbász Hilmivel. Ez a Oszmán birodalom hivatalos aktusa volt, a szerződés oszmán nyelvű. A házassággal oszmán hercegnői rangot kapott, és nevét az elegáns Dzsávidán Hánum névre cserélte. Az asszony jelentésű török Hánum arab változata a Hánem. A növekvő osztrák-magyar, ill. német befolyás nem felelt meg az angol gyarmatosító törekvéseknek, így a Májuskát sok alaptalan és gyalázkodó média támadás érte. Már 1910. február 17-én a The Cornisham azt állítja, hogy az új feleség zsidó származású, ami egy muszlim közösségben nem szerencsés. A franciák is féltek a német befolyástól, 1910.02.20 Le Radical. A khedive felesége című cikkben egyetlen bizonyíték nélkül kétes multúnak mondják, amivel némileg ütközőik, hogy első szeretője egy perzsa exdiplomata, és a hitelesség kedvéért Párizsba helyezik. A szerencsétlen perzsa azért kellett a pamfletbe, mert azokkal sem a törökök, sem az angolok nem voltak jóban. A gyalázkodás hazánkban egyértelműen Szomory Emil újságíró nevéhez kapcsolható. Szomory csak a regnálás időszakában, azaz 1910-1913 írt gyalázkodó cikkeket, összesen 5db-ot. Az 1913.03.23-i cikkel végül hazánkban botrányhőst csinált Májuskából. Szomory Emil pontosan tudta kiről beszél, erre utal az első mondata: minden a Vas utcában kezdődött. Májuska egy percig nem élt ott, de a feltaláló Puskás Tivadar öccse, Puskás Ferenc Ignác huszárfőhadnagy, a budapesti telefonközpont megvalósítója, ott lakott. A kegyeletsértést figyelmen kívül hagyva néhány mai újságíró az alkirálynét a Szomorytól átvett botrányhős képben ábrázolja, ami ezen szerkesztőségek felkészületlenségét, hiteltelenségét, hazafiatlanságát mutatja.
Az angolok tevékenységéről May középső húga is nyilatkozott.[32]
Dzsávidán Hánum 1913 májusában Abbázián keresztül Budapestre, majd Bécsbe utazott és többet nem tért vissza Egyiptomba. 1913. augusztus 7-én kimondta az Alexendria Sharia Court a válást. Az angolok Abbas II-t 1914.12.19-én megfosztják a trónjától. A sikeres akciók után az egyik angol újság arról ír, hogy Abbas II szeretője, a botrányos életű Török grófnő az uralkodó pénzén élt Bécsben.[33]
Európában
Magyarországon nem számíthatott védelemre, sőt nemtelen támadások érték. A házassággal elvesztett magyar állampolgárság miatt Magyarországra – családi látogatások, valamint az 50 éves telefonhírmondő ünnepség kivételével – nem tért vissza, így a válást követően a Monarchia osztrák oldalán telepedett le. 1917. április 24-én Bécs I. kerület Wiesingerstrasse 3 alatt használt ruha és kozmetikai szalont nyitott. Eleinte a rokonságnál húzta meg magát, majd bérelt lakásokban él, a Barichkygasse 7 alól 1913. december 1-én az Estegasse 6-ba költözik, majd 1915-től a húga, Thea által bérelt lakásban élt, Bécs, III.ker Arenbergring 20 alatt.
1922-1924 között Berlinbe költözött. Rádiójátékokat írt, zongoraversenyeket komponált és koncerteket adott, valamint különféle napilapokban publikált. A Hárem című önéletrajzi ihletésű művel[34] érte el 1930-ban a legnagyobb sikerét, ezt több nyelvre is lefordították.
Művei
Jelen ismeretek szerint 7 darab rádiójáték maradt fenn, zenét szerzett, zongora koncerteket adott, novellákat írt, valamint film és színházi forgatókönyvek maradtak utána. Legismertebb a Der Kakteentisch[35]
1925-ben kottáit nyomtatja Lipcsében a Kirstner & Siegel cég. Például: "három dal, énekhang és flőte; 1. Felmászik a rácsos ablakon. 2. Kertünket egy magas fal veszi körül. 3. Csendben ásom a sírt magamban. Halottnak érzem magam, mintha az lennék". Összesen 7 oldal, ára: 1,5M. Zeneszerző: Seherezade Djavidan.
Könyvei
Harem. Erinnerungen der früheren Gemahlin des Khediven von Ägypten Prinzessin Djavidan Hanum (Hárem. Khedive egyiptomi feleségének, Djavidan Hanum hercegnőnek az emlékiratai), 1930[36]
Harem life. 1931, Noel Douglas, London és 1931, Lincoln Mac Veagh, The Dial Press, New York
1980-ban arab nyelven, kiadta az állami Dar Al-Hilal Kiadó, Kairó, később újranyomtatta az Egyiptomi Kulturális Minisztérium Al-Kahera hetilapban.
Harem. Erinnerungen der früheren Gemahlin des Khediven von Ägypten Prinzessin Djavidan Hanum 1988 reprint, Verlag Vis-a-Vis, ISBN 3-924040-30-3
Harem. Erinnerungen der früheren Gemahlin des Khediven von Ägypten Prinzessin Djavidan Hanum 2. kiadás (megváltoztatott tartalommal), 1991, Deutsche Taschenbuch Verlag GmbH @ Co KG, München. Márciusban és májusban utánnyomták. ISBN 3-423-11342-1
2004-ben arab nyelven, Dar Almada, Damaszkusz. Az 1991-es kiadás fordítása.
1942 Gülzar, der Rosengarten. Zubeida Djavidan írói néven, keleti gyermekmesék. 1942, Zinnen Verlag, München
