A Tehuacán-Cuicatlán Bioszféra-rezervátum Mexikó egyik természetvédelem alatt álló területe. Egy része 2018 óta a Világörökség részét képezi.[ 1]
Leírás
Az északnyugat–délkeleti irányban közel 200 km hosszan elnyúló terület Mexikó középpontjától délre, nagyrészt a Vulkáni-kereszthegységben és a Oaxacai-Sierra Madrében található, közigazgatásilag Puebla és Oaxaca államok 50 községéhez tartozik.[ 2] A viszonylag száraz éghajlatú vidék jellegzetességei a hatalmas oszlopkaktuszerdők,[ 3] emellett a terület mintegy 38%-át alacsony lombhullató erdők borítják.[ 4]
Kulturális jelentőségét az adja, hogy egyrészt mintegy 14 000 évre visszamenőleg kimutathatók itt az emberi élet nyomai, másrészt a ma itt élő nyolc indián népcsoport (navatlok , popolokák , kvikatékok , mixtékek , ixkatékok , maszatékok , csocsoltékok és csinantékok ) köreiben megfigyelhető többek között a kukorica, a disznóparéj, a csilipaprika és az avokádó háziasítási folyamata,[ 4] valamint azok az egyéb módszerek (öntözés, kaktuszfeldolgozás), amelyek segítségével ezek az emberek hosszú időn át képesek voltak és képesek együtt élni a természettel.[ 5]
Élővilág
Növényzet
A bioszféra-rezervátum reprezentatív növényei a tűnyalábos fenyők , a borókák , a Dioon caputoi , a Dioon rzedowskii és a Dioon califanoi nevű bunkóspálmaféle , a Muhlenbergia , a Hechtia , az agávé , a pálmaliliom , a buzogányfa , a medvefű , az Encyclia , a fügekaktusz , a Neobuxbaumia , az akácia , a Mimosa , a Viguiera , a Verbesina , a Notholaena , az Adiantum és a csipkeharasztok nemzetség fajai, valamint a Pleopodium ×tricholepis nevű édesgyökerű páfrány , a Didymodon incrassatolimbatus , a Gyroweisia obtusifolia és az Erpodium pringlei nevű lombosmoha és a Funaria orizabensis nevű higrométermoha-féle .[ 2]
Endémikus növényei az Ageratina oligocephala , a Vernonia salicifolia , a Viguiera linearis , a Psacalium amplifolium , a Brickellia magnifica , a Grindelia subdecurrens , az Iostephane heterophylla , a Roldana lineolata és a Critoniopsis uniflora nevű őszirózsaféle , a Buddleja parviflora nevű görvényfűféle , a Coryphantha retusa és a Myrtillocactus geometrizans nevű kaktuszféle melleospina változata, a Croton wilburi nevű kutyatejféle , a Milla biflora , a Nolina humilis , az Echeandia flavescens , az Echeandia reflexa és az Echeandia mexicana nevű spárgaféle , az Echinocactus platyacanthus nevű sünkaktusz , a Hilaria cenchroides , a Muhlenbergia emersleyi , a Muhlenbergia robusta , a Tripsacum zopilotense , a Stipa eminens és a Muhlenbergia dubia nevű perjeféle , az Ipomoea stans nevű szulákféle , a Menodora helianthemoides nevű olajfaféle , a Mentzelia hispida nevű csalánszulákféle , a Quercus laeta és a Quercus macrophylla nevű tölgy , az Eysenhardtia platycarpa nevű pillangósvirágú és a Salvia keerlii nevű árvacsalánféle .[ 2]
Állatvilág
Reprezentatív állatai a puma , a fehérfarkú szarvas , a kámzsás bűzösborz , a szürkeróka orinomus alfaja, a prérifarkas , a mosómedve , a fehérorrú koati , a hosszúfarkú vidra , a fahéjszínű réce , a virginiai fogasfürj , a vadpulyka , az ékfarkú lile , a Zenaida asiatica nevű galambféle , a verébgalambocska , a gyöngybagoly , a barnatorkú lappantyú , a holló , a zöld leguán , az Ameiva undulata nevű tejuféle , a Lepidophyma cuicateca nevű éjjeligyíkféle , a Xenosaurus bütykösgyíkféle nem fajai és a Notropis moralesi nevű pontyféle .[ 2]
A területnek négy mikroendémikus faja van: a Crotalus intermedius és a Crotalus ravus nevű csörgőkígyó , a Dipodomys phillipsii nevű tasakosegér-féle és a Hybopsis moralesi nevű pontyféle.[ 2]
Endémikus állatai a fehérfarkú nyúl , a mexikói vattafarkúnyúl , a Megasorex gigas nevű cickányféle , a Peromyscus gratus , a Sigmodon mascotensis , a Peromyscus melanophrys és a Peromyscus melanocarpus nevű hörcsögféle , a Rhogeessa gracilis nevű simaorrú denevér , a tündérbaglyocska , az Aimophila notosticta , a Peucaea humeralis és a Peucaea mystacalis nevű verébsármányféle , a poszméhkolibri , a gyönyörű kolibri , a barnafejű kolibri , a tarkaképű ökörszem , a fehérhasú ökörszem , a Harlekin ökörszem , a Cardellina rubra nevű újvilági poszátaféle , a Toxostoma ocellatum nevű gezerigóféle , a vöröskabátos rigó , a Vireo brevipennis és a Vireo nelsoni nevű lombgébicsféle , a Xenotriccus mexicanus nevű királygébicsféle , a barnafejű motmot , a nyakörves sarlósfecske , a Melanerpes hypopolius nevű harkályféle , az Ortalis poliocephala nevű hokkóféle , a Melozone albicollis nevű verébalakú , az Abronia oaxacae nevű lábatlangyíkféle , a Plestiodon brevirostris és a Scincella gemmingeri nevű vakondgyíkféle , a Phrynosoma braconnieri , az Urosaurus bicarinatus , a Sceloporus horridus , a Sceloporus siniferus , a Sceloporus spinosus és a Sceloporus gadoviae nevű békagyíkféle , a Pseudoeurycea bellii és a Pseudoeurycea cochranae nevű tüdőtlenszalamandra-féle , a Phyllodactylus lanei nevű gekkóféle , az Aspidoscelis sackii nevű tejuféle, a nyugat-mexikói tüskésfarkú leguán , a mexikói iszapteknős , a Kinosternon arizonense nevű iszapteknősféle , a partvidéki papagájkígyó , a Rena maxima nevű fonálkígyóféle , a Coluber mentovarius , a Tantilla flavilineata , a Tantilla bocourti , a Thamnophis melanogaster és a Storeria storerioides nevű siklóféle , a Micrurus laticollaris nevű mérgessiklóféle , a mexikói lantkígyó , a Incilius occidentalis nevű varangyféle , a Craugastor mexicanus , a Craugastor vocalis , a Plectrohyla bistincta , a Hyla euphorbiacea . a Rana spectabilis , a Rana zweifeli és az Eleutherodactylus nitidus nevű béka és a Rhamdia reddelli nevű harcsaalakú .[ 2]
Képek
Források
Kulturális Természeti Vegyes