II. Szaniszló király 1785-ben megbízta őt, hogy a varsói titkos korona-levéltárt rendezze, később pedig az alkotmány-bizottság tagja lett. Élénk részt vett a népnevelésügyi mozgalmakban. Lengyelország második felosztásakor birtokait elkobozták s ő tanár lett Krakkóban. II. Katalin halála után I. Pál cár visszaadta birtokait és titkos tanácsossá nevezte ki. Azzal vádoltatva, hogy az ifjúságot felbujtogatja, oly fényesen védelmezte magát, hogy a cár őt litvániai, volhyniai és kijevi tanügyi főfelügyelővé nevezte ki. 1805-ben Hugo Kołłątajjal együttműködve megalapította a Kremenyeci Líceumot.
Lengyel nyelven írt munkái:
A zsidók általában és különösen Lengyelországban (Vilna, 1807)
A mazoviai hercegség jogairól (1801)
Lengyelország és Litvánia jogairól (Varsó, 1800)
Összes munkái 3 kötetben Posenben jelentek meg 1843–45-ben.
Jegyzetek
↑ abBnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ abCERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)