PROFILBARU.COM

	Szpírosz Kiprianú
	A Ciprusi Köztársaság 2. elnöke
	Hivatali idő; 1977. szeptember 3. – 1988. február 28.
Előd	III. Makáriosz
Utód	Jórgosz Vaszilíu
	A Ciprusi Képviselőház 3. elnöke
	Hivatali idő; 1976. június – 1979.
Előd	Tásszosz Papadópulosz
Utód	Alekosz Mihalídisz
	A Ciprusi Képviselőház 8. elnöke
	Hivatali idő; 1996 – 2000
Előd	Alexisz Galanosz
Utód	Dimítrisz Hrisztófiasz
Született	1932. október 28.; Limassol, Ciprus
Elhunyt	2002. március 12.(69 évesen); Nicosia, Ciprus
Párt	DIKO
Házastársa	Mimi Kyprianou (1956–2002)
Gyermekei	Markos Kyprianou
Foglalkozás	politikus; jogász; jogtanácsos;
Iskolái	City, University of London (commercial sciences, Bachelor's degree in commercial sciences, közgazdaság-tudomány, Bachelor of Economics); Gray's Inn (jogtudomány, law degree, diploma in comparative law);
Halál oka	rák
Vallás	ortodox keresztény
Díjak	Katolikus Izabella-rend (1987); José Martí-rend (1987); Fehér Oroszlán-rend nagykeresztje lánccal (1980. június 11.); Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1987);
	Szpírosz Kiprianú aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szpírosz Kiprianú témájú médiaállományokat.

Szpírosz Kiprianú (görögül: Σπύρος Κυπριανού, 1932. október 28. – 2002. március 12.) ciprusi politikus, a Ciprusi Köztársaság második elnöke.

Pályája kezdetétől a függetlenség kikiáltásáig

Kiprianú közgazdaságtant és jogot tanult Londonban, ahol megalapította a Ciprusi Diákok Angliai Nemzeti Unióját, amelynek első elnöke lett. Mindössze 20 éves volt, amikor 1952-ben III. Makáriosz érsek titkárává nevezték ki Londonban, majd 1954-ben a ciprusi kérdés Egyesült Királyság beli felkarolására létrehozott szervezet vezetője lett. A szervezet a ciprusi függetlenségért folytatott küzdelem 1955-ös fokozódásával egyre aktívabb tevékenységet végzett. Emiatt Kiprianúnak 1956 júniusában el kellett hagynia az Egyesült Királyságot. Görögországba ment, ahol folytatta a Ciprus függetlenségéért folytatott diplomácia harcot.

1956 augusztusa és 1957 márciusa között New Yorkban képviselte a ciprusi közösséget, míg végül visszatérhetett Londonba és folytathatta munkáját egészen a Ciprus függetlenségét garantáló zürichi és londoni megállapodás aláírásáig. 1959 márciusában végül Makáriosszal együtt hazatért Ciprusra.

A görög ciprióta közösséget képviselve részt vett a hatalom átadásáról és az új államberendezkedésről rendezett Athéni Konferencián, ahol Ciprus, Görögország és Törökország képviselői egyeztettek.

A függetlenségtől Ciprus megszállásáig

A ciprusi függetlenség 1960. augusztusi kikiáltása után az új köztársasági elnök, Makáriosz először igazságügyi, majd pár nappal később külügyminiszterré nevezte ki. Ebben a minőségében képviselte Ciprust az ENSZ Biztonsági Tanácsa és közgyűlése, az Európa Tanács és más államok előtt. 1964 szeptemberében Moszkvában ő írta alá a Ciprusnak nyújtott szovjet katonai támogatásról szóló megállapodást.

Miután konfliktusba keveredett a görög katonai rezsimmel 1972. május 5-én lemondott hivataláról. Visszavonulása után jogászként dolgozott. A görögországi katonai hatalomátvétel és a Ciprus elleni török agresszió után 1974. augusztus 1-jén Athénba utazott. Itt kapcsolatot létesített a katona junta bukása utáni vezetéssel, illetve rendszeresen utazott Londonba, hogy közvetítsen az ott rekedt Makáriosz elnök felé. 1974 szeptemberében ő vezette az ENSZ közgyűlésen a ciprusi delegációt és 1975 februárjában tagja volt a Biztonsági Tanács előtt megjelenő delegációnak is.

Választási győzelem, házelnöki és elnöki periódus

1976. május 12-én bejelentette a Demokrata Párt megalapítását,^[2] ami az 1976. szeptember 21-i választásokon 21 helyet szerzett meg a 35 fős képviselőházban.^[3] Kiprianút a képviselőház elnökévé választották.

Makáriosz 1977. augusztus 3-án bekövetkezett halála után Kiprianú – mint a ház elnöke – az alkotmány rendelkezései szerint ideiglenesen átvette a megüresedett elnöki hivatalt. Szeptember 3-án ellenszavazat nélkül megválasztották a Ciprusi Köztársaság elnökének.^[4]

Két alkalommal is újraválasztották: először 1978. február 28-án, majd 1983. február 13-án.^[4] Az 1988-as elnökválasztáson azonban Jórgosz Vaszilíuval szemben alulmaradt. A politikától nem vonult vissza, az 1996-os parlamenti választásokat követően ismét a képviselőház elnöke lett.

Halála

Kiprianú 2002-ben hunyt el rákos megbetegedés következtében.

Családja

Felegése Mimi Kipriánú 2021. november 22-én hunyt el 89 éves korában.^[5] Házasságukból két gyermek született. Egyikük, Márkosz szintén politikai pályára lépett: 2004 és 2008 között az Európai Bizottság tagjaként dolgozott, majd 2008-ban az ország külügyminisztere lett.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Απεβίωσε ο πρώην πρόεδρος της Κυπριακής Δημοκρατίας Σπύρος Κυπριανού (görög nyelven), 2002. március 13. [2019. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 29.)
↑ Slomp
↑ ParlGov, Cy, 1976.
↑ ^a ^b Encyclopædia Britannica
↑ Former first lady Mimi Kyprianou dies at 89 Archiválva 2021. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Spyros Kyprianou című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Slomp: Hans Slomp. Europe, A Political Profile: An American Companion to European Politics (angol nyelven). ABC-CLIO, 690. o. (2011). ISBN 978-0-313-39182-8. Hozzáférés ideje: 2019. április 8.
↑ ParlGov, Cy, 1976.: Election 1976 (angol nyelven). ParlGov.org. [2019. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
↑ Encyclopædia Britannica: Spyros Kyprianou, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Inc. Hozzáférés ideje: 2019. április 14.