Szmida Mátyás ügyvéd, 1864-ben helyettes polgármester[3] és mezőkeszi Palásthy Ludovika fia. Testvére volt Szmida Lajos (1853-1935) számvizsgáló és Pál Károly (1855), illetve valószínűleg Szmida Viktor (1851-1938) lelkész is.
A Nyitrai Piarista Gimnáziumban tanult, majd Esztergomban végezte a teológiát, majd 1887-ben szentelték pappá Nyitrán. 1887-1890 között Vágbesztercén, 1891-1899 között Nyitra-Alsóvárosban volt káplán. 1899-től Kiszucaújhelyen lett plébános, majd 1901-től tanfelügyelő is lett. 1904-ben gyűjtést szervezett a város tűzvész-károsultjainak. 1909-től esperes és a fegyelmi bizottság tagja. 1910-től Nyitra-Alsóváros plébánosa és körzeti esperes. 1913-tól Keresztelő Szent Jánosról nevezett szabolcsi prépost. 1913-ban ő temette Uzovich Blundell Ludovika úrnőt.[4] 1915-től szentszéki tanácsos, majd a plébánosok tanácsának tagja.
Az államfordulat idején Nyitrán szolgált és Csehszlovákia ellen foglalt állást.[5] Részt vett a város új keresztényszocialista többségű tanácsában, mely végül Tisot bízta meg a cseh megszálló csapatokkal való tárgyalásra. A bevonulás után a túszok közé került.[6]
↑James Mace Ward 2013: Priest, Politician, Collaborator: Jozef Tiso and the Making of Fascist Slovakia. London, 46-47.
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. 219.