Szjarhej Valerevics Harbok (oroszul:Сергей Валерьевич Горбок) (Minszk, 1982. december 4. –) fehérorosz származású orosz válogatott kézilabdázó, jelenleg az RK Vardar Szkopje játékosa.[1]
Szjarhej Harbok szülővárosában, Minszkben kezdett kézilabdázni az Arkatron csapatában.[2] 2003-ban csapatával megnyerte a fehérorosz bajnokságot, ő pedig a góllövőlista második helyén végzett 259 góllal.[3] 2003 és 2005 között az ukrán ZTR Zaporizzsja játékosa volt, innen szerződött 2005 júniusában a szlovén Celjéhez.[4] A Bajnokok Ligája 2006–2007-es idényében nyolc mérkőzésen hatvan gólt szerzett és több európai élklub figyelmét is felkeltette. 2007 júliusában végül a német Rhein-Neckar Löwen ajánlatát fogadta el.[5] Ezt követően szerepelt az orosz Csehovszkije Medvegyi csapatában, majd visszatért a Löwenhez. 2014-től két éven át a macedón RK Vardar Szkopje csapatát erősítette, majd 2016 nyarán két évre aláírt a MOL-Pick Szegedhez.[6][7]
Harbok két éven át erősítette a csongrádi csapatot, tagja volt a 2017-2018-as szezonban bajnoki címet szerző csapatnak. 2018 nyarán visszatért a macedón Vardar Szkopjéhoz,[8] amellyel megnyerte a Bajnokok Ligája 2018-2019-es kiírását.
2001. december 28-án játszotta első mérkőzését a fehérorosz válogatottban.[9] Pályafutása során a belorusz nemzeti csapatban 42 találkozón 193 gólt szerzett.[10] 2006-ban bejelentette, hogy a jövőben az orosz válogatottban kíván szerepelni, de 2007. június 6-án, miután találkozott a fehérorosz szövetség elnökével, meggondolta magát.[11] Június 9-én Horbok is pályára lépett a svájciak elleni Európa-bajnoki selejtezőn Bresztben, és miután összesítésben jobbnak bizonyultak ellenfelüknél, a fehérorosz válogatott 1994 óta először kvalifikálta magát jelentős világversenyre, jelesül a 2008-as Európa-bajnokságra.[12] 2009 végén újra elutasította a válogatott meghívót, családi okokra hivatkozva.[13]
2011 júniusában hívták meg először az orosz válogatott edzőtáborába, 2012 márciusában pedig bemutatkozhatott a szbornajában.[14] 2013-ban részt vett a világbajnokságon, ahol az orosz csapat a 7. helyen végzett.
Nős, három gyermek édesapja.[15]
7 Sršen • 8 Källman • 9 Bodó • 10 Stefán Rafn Sigurmannsson • 12 Pásztor • 13 Harbok • 14 Thiagus • 15 Fekete • 16 Šego • 17 Zubai • 19 Balogh • 20 Skube • 21 Blažević • 22 Gaber • 24 Šoštarič • 26 Pedro • 27 Bánhidi • 34 Buntić • 52 Nagy M. • 89 Zsitnyikov •