Szergej Andrejevics Alimov, oroszul: Сергей Андреевич Алимов (Moszkva, 1921. szeptember 14. – Moszkva, 1990. október 17.) szovjet nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
Sportpályafutása
Labdarúgóként
- 1935-1940 között a Gumi (Moszkva) csapatában játszott,
- 1941-ben a Vörös Rózsa egyesületben. A második világháborút követően 1946-1947 között még sportolt az egyesületben.
Labdarúgó-játékvezetőként
Nemzeti játékvezetés
A játékvezető vizsgát 1947-ben tette le és 1954-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1966-ban vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 121.
Nemzeti kupamérkőzések
Vezetett Kupa-döntők száma: 1.
Szovjet Kupa
Nemzetközi játékvezetés
A Szovjet Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1961-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az orosz nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 17. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetést 1966-ban fejezte be. Nemzetközi mérkőzéseinek száma: 30. Válogatott mérkőzéseinek száma: 3.
Világbajnokság
A világbajnoki döntőhöz vezető úton Angliába a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. [1]
1966-os labdarúgó-világbajnokság
Selejtező mérkőzés
| Időpont
|
Helyszín
|
Mérkőzés típusa
|
Mérkőzés
|
Eredmény
|
Nézők száma
|
| 1965. május 23.
|
Śląski Stadion, Chorzów
|
előselejtező (8. csoport)
|
Lengyelország–Skócia
|
1 : 1
|
67 462
|
Európa-bajnokság
Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Spanyolországba az II., az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. [2]
1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság
Selejtező mérkőzés
Sportvezetőként
1956 és 1976 között a Szovjetunió bírói tanácsának tagja. 1954 és 1972 között Moszkvai bírók tanácsának elnökségi tagja.
Sikerei, díjai
- A Nagy Honvédő Háborút követően megkapta a katonai díszek és érmek elismerést.
- A Szovjetunióban elismerésül, a 100 első osztályú bajnoki mérkőzés vezetését követően arany, jelvényt kapott. Pályafutása alatt kilencszer volt a Év legjobb bírója (1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967).
Források
