Szentendre belterületétől északra, a Sztelin-patak északi partján emelkedő Asztal-kőtől délnyugatra lefutó gerinc északi oldalában található. A Macska-lyuknak nevezett üregtől nem messze. A Szentendrei-barlang méretét Skerletz Iván 3×5 méternek írta le, ami az 1997-es felmérés adataival nagyjából megegyezik. Eredetileg sziklaeresz jellegű volt, mint a mellette található Macska-lyuk, de a nyitott részéhez lepotyogott, hatalmas sziklatömbök által barlangszerűbbé vált, jobban elzáródott a külvilágtól.
Az üreg mesterséges eredetű, valószínűleg a középkorban itt folytatott kőbányászat során keletkezett. A belseje kopár, a kisragadozók számára megfelelő búvóhelyet biztosít, amelyet a benne talált csontok erősítenek meg. A befoglaló kőzete a környék vulkanikus eredetű kőzete, azaz andezittufa és andezitbreccsa.
Előfordul az üreg az irodalmában Nyergeshegyi üreg (Bertalan 1976) néven is.
Kutatástörténet
Az üreget először Skerletz Iván említette meg nyomtatásban. Bertalan KárolyNyergeshegyi üregek néven regisztrálta a Macska-lyukat és a Szentendrei-barlangot.
Az 1986-ban napvilágot látott Magyarország régészeti topográfiája című könyvben az van írva, hogy Szentendrétől É-ra, az Asztal-kőtől DNy-ra lefutó gerinc É-i oldalán lévő kőbánya nyomokra Erdélyi István hívta fel a figyelmet, majd Skerletz Iván vizsgálta meg a lelőhelyet. A K–Ny irányú, 10–15 m magas andezittufa-andezitbreccsa sziklafalak közül a legalsó, simára faragott sziklafal közepén kvadratikusan kiváltott faragás és egy kb. 3×5 m-es mesterséges barlang található. A mesterséges barlangtól nem messze, K-re helyezkedik el a Macska-lyuk.
1997. december 21-én Szenti Tamás kereste meg Ferenczi Balázzsal és Sarvajcz Zoltánnal az irodalomból megismert, de a nem karsztosodó kőzetben található barlangokkal foglalkozó kutatók számára ismeretlen objektumot és feltérképezték, valamint elkészítették a fénykép-dokumentációját.
A 2001. november 12-én készült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Szentendrei-barlang. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 5 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy az Asztal-kőben két, bányafalba faragott csarnok, a Szentendrei-barlang és a Macska-lyuk található. A Visegrádi-hegység barlangszerű, de mesterséges 7 üregének egyike a 3,1×5,7 m alapterületű és 7 m magas, Szentendrén található üreg.
Szenti Tamás: A szentendrei Asztal-kő barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1998. Kézirat. 74–82. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Budapest, 1986. 289. old. (Nincs benne név szerint említve az üreg.)
