A Kőalja-barlang a Rám-szakadék szurdokának körülbelül a harmadánál, egy hatalmas, bezuhant kőtől északra, körülbelül 100 méter távolságra található, a völgytalp bal oldalán, ha a szurdokban a vízfolyással szemben haladunk.
A bejárata háromszög alakú. A belső végén egy lyuk van, amelyen felbújva a szabadba juthatunk. A kis méretű üregnek csak kataszteri jelentősége van.
Kialakulás
A három méter hosszú, 1,2 méter széles és 1,2 méter magas, áltektonikus üreg úgy jött létre, hogy egy legurult nagy kő egy másik kőnek támaszkodott, és alatta ez az üreg maradt.
Kutatástörténet
1997-ben Gönczöl Imréék térképezték fel és írták le. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Kőalja-barlang. A barlangnévmutatóban meg van említve 1 irodalmi mű, amely foglalkozik az üreggel. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi.
A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Dömösön található Kőalja-barlang 5 m hosszú és 1 m magas. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike.
Irodalom
Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 121., 192., 193–194., 199–200., 208. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
