A Szent Anzelm-templom egy kora középkori római katolikus templom Horvátországban a Zára megyei Nin településen. Nin plébániatemploma.
Fekvése
A templom Nin központjában a Szent Kereszt templom közelében áll.
Története
A templomot a 6. században építették, majd 1070-ben Zvonimir király idejében megújították, egykor Nin püspöki székesegyháza volt. Története során többször megrongálták, mai formáját a 18. században nyerte el. A volt székesegyház régészeti feltárása több mint 150 évvel ezelőtt indult. Először a templomhajó északkeleti sarkát, majd 1895-ben a sekrestye melletti területet tárták fel. Luka Jelić 1910-ben feltárta az északi fal területét, az 1960-ban végzett feltárásokat pedig Mate Suić és Mira Perinić felügyelték.[2] Amikor a belső teret 1973-ban felújították a templomfalak is feltárásra kerültek, majd régészeti szondázást végeztek a sekrestyében és a szomszédos területeken. Az épületegyüttes régészeti feltárása 1995-ben folytatódott és folytatódik ma is. A nini Régiségek Múzeuma a zárai Régészeti Múzeum keretein belül végzi kutatásait a déli oldalon, a homlokzat előtt (a Kalelargi utcában), délkeleten és a sekrestyében. A Zárai Egyetem filozófiai karának régészei a templom északkeleti részét is kutatták.[2]
Minden kutatás megerősítette, hogy a templom területe már az őskortól kezdve lakott volt. A római korból is számos lelet került itt elő. A templom körül nagy temető épült, amelyet a késő ókortól a legújabb időkig használtak. A tér keresztény kultikus funkciója a legkorábbi keresztény időktől kezdve megvolt, bár története során többszöri romboláson és különféle átalakításokon esett át. A sok kutatás ellenére a terület ókeresztény kori képe a mai napig sem tisztázott.[2] A legrégebbi szakrális épület a mai templom déli részénél keletkezett, mely valószínűleg egy római kori lakóépület egy részének átalakítása volt, melyhez a keleti oldalon félköríves apszist építettek. A hosszúkás római lakóépület a 4. században épült, hosszúsága 14, szélessége 4 méter volt. Az apszis padlóját kikövezték és a közepére állították az oltárt, amelyből az ágyazat megmaradt. A délkeleti részen egy szabálytalan kör alakú, téglából épített medence volt. Ezt a medencét keresztelésekre használták. Ezt követően az oratórium homlokzata elé narthexet építettek.[2]
A 6. század elején ezzel a templommal párhuzamosan az északi oldalon új templom épült. Ez egyben a mai plébániatemplom legrégebbi része, amelyet a hagyomány Szentháromság templomként tart nyilván, amelyet az első nini püspök Szent Anzelm alapított. Ennek a templomnak valamivel nagyobbak voltak a méretei (22,5 x 10 m), keleti oldalán pedig félköríves, külső lizénákkal ellátott, kiemelkedő apszisa volt.[2] Ez a templom a Karoling-korszakig állt, amikor nagy valószínűséggel Szent Anzelmnek szentelték. A korábban épített oratóriummal egy liturgikus teret alkotott, ami a kettős egyházak kissé szokatlan példája. Később a délkeleti oldalhoz pasztofóriumot építettek, melyhez szintén felhasználták az ókori falakat. A 12. vagy a 13. században a templom déli oldalához hatalmas, román stílusú biforámás harangtornyot építettek. [3] Valószínűleg még korábban az északkeleti oldalon egy újabb helyiséget, egy keresztelőkápolnát építettek, melynek az északi részén téglalap alaprajzú keresztelőmedencét alakítottak ki. Később ezt a keresztelőkápolnát átépítették és valószínűleg ebben helyezték el a híres Višeslav-féle keresztelőkutat.[3] Ez az ma is meglevő emlék, melyet a horvátok megkeresztelkedése szimbólumának tartanak jelzi, hogy Nin volt az ország első politikai és vallási központja. Ma a spliti régészeti múzeumban őrzik.
A templom különálló harangtornya az épülettől nyugatra található. Harminc éve a tornyon nagy állagmegóvási munkákat végeztek annak érdekében, hogy visszakapja eredeti formáját. Ezek alapján a torony építését a 13. századra teszik, melyet valószínűleg a 17. században megújítottak.
A harangtorony felőli oldalához támaszkodik a Szent Marcell kápolna, amelyet a Zečevói Boldogasszony kápolnának is neveznek, mert benne a Szűzanya 15. századi szobra található karjában a kis Jézussal. A szobrot az 1646-os rombolás elől Zárába menekítették, majd tíz év múlva visszahozták az oldalkápolnába ahol ma is látható. A kápolnában található Juraj Divnić püspök reneszánsz sírkőlapja is.
Galéria
Jegyzetek
Források
↑ Nadilo: Nadilo, Branko, Regan, Krešimir: Crkve u sjeverozapadnom dijeluZadarskoga zaleđa. Građevinar, LXI. évf. 1. sz. (2009) 683–685. o.
.jpg)
.jpg)
