Székelyszentmiklós

Székelyszentmiklós (Nicoleni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Siménfalva
Rang	falu
Községközpont	Siménfalva
Irányítószám	537322
Körzethívószám	+40 x66[1]
SIRUTA-kód	86099
Népesség
Népesség	48 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	69
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	458 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 25° 05′ 16″46.338798, 25.087668Koordináták: é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 25° 05′ 16″46.338798, 25.087668
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyszentmiklós témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Székelyszentmiklós (románul Nicoleni) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Fekvése

Székelykeresztúrtól 6 km-re északkeletre, községközpontjától, Siménfalvától 1,5 km-re fekszik a Szentmiklósi-patak katlanszerű völgyfőjében, 450 méter tszf. magasságban, belterülete mindössze 14 hektár.

A falu határát fátlan dombvidék alkotja(356,3 ha). Erdője csupán délen, a Cserehát övezetében húzódik. Keletről a Borba (525 m) és az Árnyék (538 m) nevű siménfalvi dűlőkkel határos, és itt van Akasztófa-dombja is. Nyugatról a Kis- és Nagykedei dűlőkkel határos (Templomalj, Faluvége, Felső sás, Kedevölgye). A falu aszályos időszakban vízhiánnyal küzd, csak a Tiboldi kút vize nem apad el. Délről a Forrás-pataka, nyugatról a Sás-pataka, északról a Somály-pataka ömlik a Szentmiklósi Alba-patakába.

Története

Területe ősidők óta lakott. Határában a Csűr-dűlő területén bronzkori telep nyomaira bukkantak.

1910-ben 159, 1992-ben 83 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

Temploma

Az unitárius templom

Unitárius temploma 1862-ben épült a falu közepén amelybe beépítették a középkori templom néhány faragványát is(gyámkövét). A templom nyugati kapuját csúcsíves, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi, küszöbe is egy kapukeret hengertagos szárköve. A hajó déli oldalára épített két késő gótikus gyámkövet falaztak be. Egyszínű kazettás mennyezete 1862-ből való. Régi kőfallal övezett temploma a Temetődombon állott.

Híres emberek

• Itt született 1793-ban Tiboldi István iskolamester, költő, Kriza János gyűjtőtársa (1793–1880).
• Itt született 1876-ban Szentannai Sámuel kutató mezőgazdász, szakíró, iskolaigazgató Karcagon (1912–1933)^[2]
• Itt született 1942-ben Farkas Dénes nyugalmazott unitárius lelkész, esperes.
• Itt született 1943-ban Tiboldi István állatorvos, állatorvos­tudományi szakíró.
• Itt született 1944-ben Farkas Árpád költő.

Jegyzetek

1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
2. Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Dr. Für Lajos, Dr. Pintér János. Budapest: Mezőgazdasági Múzeum. 1989.  

Források

• Erdélyi utazás, Székelyszentmiklós
• Csedő Attila képei Székelyszentmiklósról^{[halott link]}