PROFILBARU.COM

	Strázsa-hegyi Rókalyuk
	A Strázsa-hegyi Rókalyuk bejárata
Hossz	2 m
Mélység	0 m
Magasság	1 m
Függőleges kiterjedés	1 m
Tengerszint feletti magasság	295 m
Ország	Magyarország
Település	Esztergom
Földrajzi táj	Pilis hegység
Barlangkataszteri szám	4851-18
	Elhelyezkedése
	Strázsa-hegyi Rókalyuk Pozíció Dorog-Kesztölc térképén
	é. sz. 47° 44′ 32″, k. h. 18° 45′ 40″47.742083°N 18.761167°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 32″, k. h. 18° 45′ 40″47.742083°N 18.761167°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Strázsa-hegyi Rókalyuk témájú médiaállományokat.

A Strázsa-hegyi Rókalyuk a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, a Nagy-Strázsa-hegyen található egyik barlang.

Leírás

Esztergom-Kertváros városrészben, a Dorog mellett található Nagy-Strázsa-hegy (Strázsa-hegy) Ny-i oldalán helyezkedik el a barlang. A Strázsa-hegyi-barlangtól ÉNy-ra 6 m-re van a Strázsa-hegyi Rókalyuk bejárata. A barlang bejárata feletti sziklafalon красноярск felirat látszódik, amely nagy fekete betűkkel lett felírva. A barlangbejárat csak könnyű sziklamászással érhető el, de nem szükséges felszerelést használni a bejárathoz felmászáshoz. Triász dachsteini mészkőben jött létre a 2,5 m hosszú barlang.

Előfordul a Strázsa-hegyi Rókalyuk az irodalmában Strázsa-hegyi-rókaluk (Kraus 1997), Strázsa-hegyi-rókalyuk (Kordos 1984), Strázsa-hegyi rókalyuk (Véghelyi 1922–1925), Strázsahegyi rókalyuk (Tasnádi 1926–1927) és Sztrázsahegyi rókalyuk (Kadić 1952) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1922–1925. évi Barlangkutatásban napvilágot látott értekezésben arról számol be Véghelyi Lajos, hogy az Öreg-Strázsa-hegy DK-i részének kopár mészkőszirtjeiben, karsztosodott sziklacsoportjában három üreget talált, amelyek közül az egyik a Strázsa-hegyi rókalyuk. Azért adta az üregnek a rókalyuk nevet, mert kialakulása a rókalyuk sziklaüregtípusnak felel meg. Ennek a barlangnak van a bejárata a hegy tetejéhez legközelebb, 295 m tszf. magasságban. A barlangbejárat ÉNy-ra tekint. Az 1925. évi Esztergom Évlapjaiban meg van említve, hogy az Öreg-Strázsa-hegynek a Tábla-hegy felé eső, nagyon karsztosodott részén sziklaüregek fordulnak elő.

Az 1926–1927. évi Barlangkutatásban szó van arról, hogy az 1923–1924-ben végzett denevér-megfigyelések során a Strázsahegyi rókalyukban (Esztergom megye) Tasnádi Kubacska András és Véghelyi Lajos néhányszor kis patkósdenevért (Rhinolophus hipposideros Bechst.) figyeltek meg. 1924. július 24-én az anyaállatokon nagyon fejlett kölykök csüngtek még.

Az 1935. évi Erdészeti Lapokban az van írva, hogy az Esztergom közelében található és nagyon érdekes sziklaalakzatokban gazdag Strázsa-hegy karsztosodott sziklacsoportjában Véghelyi Lajos három üreget fedezett fel. Ezek közül az egyiket elnevezte Strázsahegyi rókalyuknak. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában az olvasható, hogy a Strázsahegyi rókalyuk a Strázsa-hegyi-barlangtól és a Strázsa-hegyi-sziklaodútól Ny-ra, kissé feljebb fekszik. Pár méter után fokozatosan szűkül a kb. 1 m széles és 0,5 m magas lyuk. Kadić Ottokár 1952-ben befejezett kéziratában meg van említve, hogy a Sztrázsahegyi rókalyuk a Strázsa-hegyi-barlangtól és a Strázsa-hegyi-sziklaodútól kissé feljebb, Ny-ra található. 1 m széles és 0,5 m magas bejárata több méter hosszú, hátrafelé szűkülő üregbe vezet. A kézirat barlangot ismertető része Schőnviszky László publikációja alapján lett írva.

Láng Sándor 1953-ban publikált tanulmánya szerint a Nagy-Strázsa-hegyen három régóta ismert (Strázsa-hegyi-barlang, Strázsa-hegyi-sziklaodú, Strázsahegyi rókalyuk) és egy nemrég felfedezett barlang (Sátorkőpusztai-barlang) van. A régen leírt három barlang közül a legnagyobb a Strázsa-hegyi-barlang. A Strázsahegyi rókalyuk a hegy felső részén található. Ez a barlang 15 m-re van a Strázsa-hegyi-barlangtól. A barlang ÉNy-ra néző bejárata 295 m tszf. magasságban fekszik. Ezt a barlangot is karsztvíz oldotta ki (ahogy a Strázsa-hegyi-barlangot és a Strázsa-hegyi-sziklaodút), ezért forrásbarlang. Már Véghelyi Lajos is úgy gondolta, hogy a hegy felső három barlangja (Strázsa-hegyi-barlang, Strázsa-hegyi-sziklaodú, Strázsahegyi rókalyuk) közös hasadékrendszer mentén jött létre. Láng Sándor feltételezte, hogy a felső három barlang összeköttetésben van az alsó Sátorkőpusztai-barlanggal is és mindegyiket termákkal elegyes karsztvíz oldotta ki.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban szó van arról, hogy a Strázsahegyi rókalyuk a Pilis hegységben (Pilis-vonulatban), Esztergomban helyezkedik el. A Strázsa-hegyi-barlangtól Ny-ra kb. 20 m-re, 295 m tszf. magasságban van a rókalyuk ÉNy-ra tekintő bejárata. 3–4 m hosszú, 1 m széles és 0,5 m magas a Strázsa-hegyi Rókalyuk, amely egy forrásbarlang. A kézirat barlangot ismertető része 2 publikáció alapján lett írva. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Strázsa-hegyi-rókalyuk néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

1997. május 29-én Regős József mérte fel a barlangot, majd 1997. június 1-jén a felmérés alapján Kraus Sándor szerkesztette meg a barlang alaprajz térképét és keresztmetszet térképét. A két térképen 1:50 méretarányban van bemutatva a barlang. Az alaprajz térképen látható a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. 1997. május 29-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Kis-Strázsa-hegy, Középső-Strázsa-hegy és Nagy-Strázsa-hegy barlangjainak földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a Rókaluk névvel jelölt Strázsa-hegyi Rókalyuk földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Strázsa-hegyi-rókaluknak 1997-ben készült el a térképe. A jelentésbe bekerült az 1997-ben rajzolt helyszínrajz.

Irodalom

Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
Földváry Miksa: Felsődunántúli természeti emlékek. Erdészeti Lapok, 1935. március. (74. évf. 3. füz.) 274. old.
Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 323. old.
Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 295. old.
Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 36., 37. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Láng Sándor: A Pilis morfológiája. Földrajzi Értesítő, 1953. (2. köt.) 3. füz. 362., 363. old.
Schőnviszky László: A Pilis-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. április. (49. évf. 4. sz.) 150. old.
Tasnádi Kubacska András: Újabb adatok a hazai denevérlelőhelyekhez. Barlangkutatás, 1926–1927. (14–15. köt.) 1–4. füz. 26. old.
Véghelyi Lajos: Előzetes jelentés a Strázsa-barlang kutatásáról. Barlangkutatás, 1922–1925. (10–13. köt.) 1–4. füz. 24. old. (Német nyelven 68–71. old.)
Véghelyi Lajos: A strázsahegyi barlang. Esztergom Évlapjai, 1925. (1. évf.) 103. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
–: Strázsa-hegyi Rókalyuk leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)