A hegy lejtőit a törökök kiűzése után letelepedett szerb lakosság kovily-nak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik az olyan hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, és csupán árvalányhaj nő rajtuk.[1] A kevély szó Faludi Ferenc nyelvújító leleménye; a kovily-ból csak a 19. században lett kevély.
Ennek ellentmond, hogy a török hódoltság után sváb lakosság települ többek között Pilisborosjenőre és Ürömre is. Valamint egy 1355. március 29-i határbejárás már Kewel néven említi.[2]
Jelentősebb barlangjai
Arany-lyuk (a Nagy-Kevély és az Ezüst-hegy közötti gerincen)