A brüsszeliStoclet-ház (franciául:Le Palais Stoclet, hollandul:Stocletpaleis) 1905 és 1911 között épült Josef Hoffmann(wd) osztrák építész tervei alapján. A ház tulajdonosa a gazdag bankár és műpártoló Adolphe Stoclet volt.[1] A ház külső és belső kialakításának harmóniája miatt ezt tartják Hoffman főművének,[2] egyúttal a házat az art déco nyitányának is szokták nevezni.[3]
A ház története
A házat Brüsszel egyik fő közlekedési útvonala, az Avenue de Tervuren/Tervurenlaan mellett építették a Wiener Werkstätte, vagyis a bécsi műhely tagjai. A márvánnyal borított homlokzat meglehetősen egyszerű és már-már a modernizmust idézi, de ennek ellenére számos alkotást található a házon kívül és belül a szecesszió mestereitől: az ebédlőben Gustav Klimt által készített mozaik látható,[4] míg a ház tetejét négy, Franz Metzner által készített rézszobor díszíti.[5] Az építész, a művészek és az iparosok harmonikus munkái a Gesamtkunstwerk egyik kiemelkedő példájává teszik a házat. Az építész Hoffman egységes egésznek tervezte meg a házat, a kertet és a bútorokat is.
Stoclet halála után a ház négy lányára maradt. A ház 1976 óta műemléki védelem alatt áll, 2005-től a kert, illetve 2006-tól a házban található műalkotások, bútorok, használati tárgyak is hasonló védelem alatt állnak. Ennek az oka, hogy Stoclet örökösei közül hárman külön szerették volna értékesíteni a házban található műalkotásokat, elsősorban a Klimt-mozaikot.[m 1] Ezért a belga francia közösség kormánya műemléknek nyilvánította a ház belsejét is,[7] amit az örökösök bírósági úton megtámadtak.[8]
2009-ben a ház felkerült az UNESCO világörökségi listájára.[9][10]
A ház továbbra is a Stoclet család örököseinek tulajdonában van, ezért csak előzetes bejelentkezés után lehet látogatni a jelenleg üresen álló épületet.
Képek
Részlet Gustav Klimt mozaikjának tervrajzából, amely az ebédlő falát díszíti
Az élet fáját ábrázoló étkezői mozaik-terv
Josef Hoffmann-féle terv rajza
Megjegyzések
↑Stoclet 1945 szeptemberében létrehozott feleségével egy alapítványt, és a ház tulajdonjogát ez az alapítvány kapta meg. Azonban a házban található műalkotások és bútorok továbbra is a pár tulajdonában maradtak, majd az örökösök között felosztották.[6]