PROFILBARU.COM

	Soós István
	Életrajzi adatok
Született	1864. december 16.; Rábakecöl
Elhunyt	1947. február 11. (82 évesen); Langruth
	Munkássága
Vallás	római katolikus egyház
	A Wikimédia Commons tartalmaz Soós István témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a karmelita perjelről szól. Hasonló címmel lásd még: Soós István (egyértelműsítő lap).

Soós István (Rábakecöl, 1864. december 16. – Langruth, Manitoba, Kanada, 1947. február 11.) karmelita perjel, plébános, lelki író.

Élete

Földműves szülők gyermeke, édesapja id. Soós István, édesanyja Pantzel Anna. Tanulmányait Győrött végezte mint magántanuló. 1882. október 12-én belépett a karmelita rendbe. Az egyévi noviciátust Grazban töltötte, a háromévi bölcseletet Linzben hallgatta, míg ismét Győrbe került teológiára.

1888. január 29-én miséspappá szenteltetvén a rend által akkoriban fenntartott gyermeknevelő prefektusa, öt évvel később pedig a győri rendház perjele lett. 1896-ban elkezdte megépíttetni a Kármelhegyi Boldogasszony karmelita templomot és ezzel együtt megalapította a budapesti zárdát és annak vezetését vette át; midőn 1903-ban keresztül vitte a magyar rendtartománynak az osztráktól való függetlenítését, annak kormányzását is átvette.

1904-ben a zombori zárda megalapítása végett két évig távol volt, de 1906. május 5-én a budapesti rendház ismét főnökévé választotta és a tartományi főnökség mellett ezt is kormányozta. 1914-ben rendi hivatalairól lemondott, és kiment Kanadába. Itt a magyar emigránsok lelkipásztori gondozásának szervezésén dolgozott. Mivel ekkoriban Kanadában nem voltak jelen karmeliták, a Saskatchewan tartománybeli Melville-ban lett plébános.

1911-ben jelent meg a Vulgata alapján készült Újszövetség-fordítása, amely erősen magán viseli az akkori hagyományos katolikus Biblia, azaz Káldi György fordításának stílusjegyeit. Munkája nem különösebben jelentős, nem múlta felül az akkoriban oly népszerű Tárkányi Béla-féle szöveget, ezért tartósabb sikert sem ért el. Viszont Soós sikertelenségét látva a Szent István Társulat bizottsága átfogó munkát indított egy teljesen újfajta és korszerű magyar nyelvű Szentírás elkészítésére, amely már eredményes lett.^[1]

1916 és 1921 között, amikor a kanadai Kaposvár és Stockholm települések plébánosai katonai szolgálat miatt távoztak, Soós átvette ezen egyházközségek vezetését is. Ő volt ekkoriban az egyetlen magyar pap Kanadában. A saskatchewani Kaposvárról, a Magyarok Nagyasszonya-templomból látta el a Simpsonba költözött bukovinai magyarokat, valamint 1916. januártól 1923-ig a szintén saskatchewani stockholmi (magyarul Sokhalom, Kaposvár leányegyháza) magyarokat mint az Árpád-házi Szent Erzsébet templom plébánosa.

1921-ben ment vissza Magyarországra, ahonnan Kanadából vitt magával több papot és apácát is. Stockholmban megalapította a karmelita kolostort. 1924 és 1929 között manitobai Winnipegben a Szent József Kórházban volt lelkész, majd 1929. május 20-tól 1937 januárjáig a Jézus Szíve Egyházközség megalapításától annak lelkésze.

1937 januárjától haláláig Langruthban lakott: itt, valamint a közeli Rivertonban is templomot építtetett, amelynek lelkésze is volt. Aranymiséjén mint Nyugat-Kanada nagy misszionáriusát ünnepelték meg.

Munkái

Karmelhegyi rózsabimbók. Oktató, imádságos és énekeskönyv. 3. átdolg. kiadás. Bpest, 1893 (4. kiadás. 1897, 6. k. 1903, Uo.)
Liliomfüzér. Emlékül az első szent áldozásra. 4. bőv. k. Uo. 1896 (5. k. 18-24 ezer, Győr, 1899)
Hóvirágok a kis Jézuskának. Győr, 1896 (2. k. Bpest, 1897, 3. k. Győr, 1898, 7. k. Bpest, 1904. 31-35 ezer, új kiad. Uo. 1907, tótul: Bpest, 1897)
Dicsérjétek az Urat! Imádságos és énekeskönyv. Bpest, 1896 (2. kiad. 1898, 3. k. Győr, 1899, 4. k. Bpest, 1902)
Páduai szent Antal. Imakönyv ... Győr 1898 (3. k. Bpest, 1899, 4. bőv. k. 30-40 ezer. Győr. 4. bőv. k. Bpest, 1900, 10. k. Győr, év n. 99-100 ezer, 17. k. Bpest, 1905, tótul, ford. Osvald Richard. Vágbesztercze és Bpest, 1898-1903, németül, Bpest, 1903 és 1905)
Isten kertje, vagyis a szentek élete. 1. füzet. Szűz Mária élete, 2. füz. Szent József Krisztus nevelő atyja, 3. füz. Szent Anna, a bold. szűz Mária anyja, 4. füz. Szent Tamás élete, Bpest, 1900, 5. füz. Assisi szent Ferencz élete, 6. füz. Páli szent Vincze élete, 7. füz. Szent Alajos élete. Uo. 1902
Kempis Tamás, Krisztus követője. A szerző rövid életrajzával, ford. Uo. 1901 (2. kiad. Uo. 1905, ism. M. Állam 1901. 291. sz.)
Szentséglátogatások könyve. Bpest, 1902
A rejtett gyémánt, vagy szent Elek. Dráma két felv. Wiseman után átírta. Uo. 1902
Szent Terézia tisztelete. Imakönyv. Uo. 1892 (3. bőv. kiad. Uo. 1900)
Karmel virágai, vagyis a compiegnei 16 karmelita apácza vértanusága a franczia forradalomban. Uo. 1906
Áldozók könyve. Irta Scherr Thoss, szül. Struchwitz Olga grófnő (kinek unokája gróf Károlyi Lászlóné, szül. Apponyi Fanny grófné felkérésére magyarra átírta.) Uo. 1907
Újszövetségi Szentírás. A Vulgata nyomán ford. és jegyz. ellátta. Uo., 1911
Szentleckék és evangeliumok az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira. Soós bibliaford. szerint. Uo., 1912 (2. kiad. 1926)
Elmélkedések és imádságok hadbavonult katonák számára. Pécs, 1914
Jézus Szíve minden vígasztalás forrása. Imádságos- és énekeskv. Bp., 1914
Jézusról nevezett Szent Teréz élete és a kül. kegyelmek, melyekben isten őt részesítette s melyeket ... ő maga leírt. Spanyolból ford. Szombathely, 1914
Krisztus anyja. Elmélkedések a Bold. Szűz Máriáról. Angolból ford. Uo., 1925
Mentsétek meg lelkeinket! Időszerű gondolatok a purgatóriumról. F. Dooly után. Bp., 1933
Kármelhegyi skapuláré-társulat vezérkv-e. Uo., é.n.

Szerkesztette: A karmelhegyi boldogasszony képes Naptár 1893-1896. négy évfolyamát Győrött.

Jegyzetek

↑ Székely Tibor: A magyar bibliafordítások történetéből 1500–1955. Országos Műszaki és Információs Központ és Könyvtár. 2003. ISBN 978-963-460-458-7 37. o.