A Somló (régebben gyakran Somlyó névalakban is) Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas vulkánitanúhegy.
Keletkezése
A Somló a földtörténeti múlt harmadidőszakának közepén született. A mai Magyarország területét ebben az időben még tenger borította. Ez a tenger elvesztette összefüggését az óceánnal, és 5–10 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban folyamatosan beltengerré vált. Ez az óriási tó a Turáni-tó, a mai Magyarország területén elhelyezkedő öble pedig Pannon-tenger néven ismert.
A Pannon-tenger vize eleinte sós volt, de idővel a környező szárazföldek folyóinak vize édesvizűvé változtatta. A nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló(Congeria ungula-caprae), valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj, a vándorkagyló(Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben épen megmaradt kagylóhéjakat is lehet találni.
A pliocén korban a Pannon-tengerbe ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően – a harmadidőszak végén – a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek.
Ez a vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy, Haláp hegyeket is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ez a vulkáni tufa, amit a Somló esetében „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló.
Jellegzetes bazalt vulkanikus tanúhegy, lepusztulását elősegítette a szél: a Pannon-tenger megszáradt üledékét felkapva hatalmas felhőkben szállította dél felé, egyre jobban letarolva az eredeti felszínt, de a megkeményedett lávával, bazalttal nem bírt. A területen keresztülrohanó csapadékvíz, a patakok, folyók vize is rombolta a felszínt egyre jobban mélyülő medrével. A térszín lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett
Antall József miniszterelnök a Somló csúcsán jelentette be a szovjet megszállás megszűnését, Magyarország visszanyert szuverenitását, amely 1991. június 30-án állt helyre.[2][3]
Nevét egyes források szerint onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte,[4] más értelmezésben a mállékony, omló, somló talajszerkezet adta a hegy nevét. Elnevezésében rokona többek között Szársomlyó, Vértessomló, Szilágysomlyó. Régebben a hegy nevéből képzett melléknév helyes alakja somlai volt, manapság már a somlói alak terjedt el.
Magyarország legkisebb borvidéke, ahol jelenleg 600 hektár telepített szőlő terem. A somlói bor hírneve egykor a tokajiéval vetekedett, elsősorban annak köszönhetően, hogy a tüzes, savakban gazdag és testes somlói borok jól tűrték a szállítást.
A somlói bor Magyarország határain túl napjainkban gyakorlatilag ismeretlen, viszont a hazai borfogyasztók körében töretlenül előkelő helyen tartják számon.
A somlói bor kizárólag fehér szőlőből készül. A borvidéken legelterjedtebb fajták az olaszrizling, juhfark, furmint, hárslevelű és tramini. A legújabb trendek szerint kísérleti jelleggel vörös shiraz telepítésével is próbálkoznak a borvidéken.
![A Szent István-kilátó a somlói vártól 3 kilométerre, a Somló-hegy legmagasabb pontján[5][6][7]](F%C3%A1jl:Soml%C3%B3_kil%C3%A1t%C3%B3.jpg)
![Szent István-szobor, a Szent István-kilátó előtti lankás réten[8]](F%C3%A1jl:Soml%C3%B3_Szent_Istv%C3%A1n_eml%C3%A9km%C5%B1_-_Szent_Istv%C3%A1n_szobor.jpg)
