Sin City egy képregénysorozat, melynek írója és rajzolója Frank Miller. A cím jelentése magyarul „Bűnváros”; a sorozat jellemzője a film noir-szerű stílus, a komor történetek és a kontrasztos fekete-fehér képi világ.
A történet először a Dark Horse Presents képregény kiadványban jelent meg Sin City címmel, 13 részben, 1991 áprilisa és 1992 júniusa között. Ezt számos különböző hosszúságú képregény követte. Mindegyik Basin Cityben (kb. „ Árok város”) játszódik, gyakran visszatérő szereplőkkel és találkozó történésekkel. Magyarországon a Fumax adja ki a gyűjteményes köteteket 2005-től.
A Sin City filmadaptációját Robert Rodríguez és Frank Miller közösen rendezte, Quentin Tarantino „különleges társrendezésével”, 2005. április 1-jén került a mozikba.
Sajátossága a sorozatnak, hogy az egyes történeteknek több különböző főszereplője van, a köteteket nem a főszereplő, hanem színhely és a stílus azonossága kapcsolja össze.
A képregény stílusán a film noir hatása érezhető, ami a rideg környezetben és az erőteljes fekete árnyékolásban mutatkozik meg. Miller időnként vonalas rajzokat készít, gyakran azonban teljesen mellőzi a vonalakat, és a paneleket fekete-fehér foltok árnyjátékából alakítja ki. A képi világ megteremtésében fontos szerepet játszanak a jellegzetes textúrák, mint például az eső sűrű, vastag fehér vonalai vagy a hópelyhek fehér foltjai, a város téglafalainak egyenként megrajzolt kockái, az ablakredőnyök párhuzamos fekete vonalai, vagy a börtön rácsozata A sárga rohadék c. kötetben. Miller néhány esetben kiegészítő színeket is alkalmaz, pl. sárgát A sárga rohadékban, pirosat A piros ruhás nőben, kéket A kékszeműben vagy a Hell and Backben, ez utóbbi kötetben előfordul még egy sajátos narancsos-barnás árnyalat Mariah ruháján. Megesik, hogy az alkotó játszik a stílussal is, a Family Values-ban például Mihot mindig csak kontúrvonalakkal rajzolja meg, míg a vele harcoló gengszterek kidolgozásánál árnyékolást is alkalmaz. Miller kedveli továbbá a nagyméretű képeket, gyakoriak az egész oldalt, vagy két teljes oldalt elfoglaló rajzok, illetve az olyan, a főszereplők öntudatlanságát kifejező fekete oldalak, amiken vagy semmilyen ábra nem látható, vagy csak valamilyen apró részlet.
A történetek környezete lerobbant külvárosok, Óváros, a prostituáltak negyede, kocsmák, sikátorok, vagy éppen a szervezett bűnözés fejeinek villái. A város légkörét alapvetően jellemzi a bűn és rothadás. Korrupt rendőrség és az ebből meggazdagodó politikusok, egyházi vezetők, bűnözők, bérgyilkosok. A képregények egyértelműen a felnőtt közönségnek szólnak, jelentős szerepet játszik bennük az erőszak és a szexualitás.
Goldie-t Kevin, az emberevő lőtte le, akit titokban Roark bíboros támogat. Marv szembeszáll Kevinnel: levágja mindkét karját és lábát, a maradékot pedig megeteti a tanya körül ólálkodó kutyával. Ezután Roark bíborossal is végez. Hogy milyen módon kínozza halálra a bíborost, azt Miller nem mutatja be, Roark halála sejthetően még a Kevinénél is borzalmasabb. Marvot ezután a város korrupt rendőrei elfogják, a bíróság pedig halálra ítéli. Marvval a történet végén villamosszékben végeznek.