Simane prefektúra

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Simane prefektúra
Simane prefektúra címere Simane prefektúra zászlaja
Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Csúgoku
Sziget	Honsú
Székhely	Macue
Testvérvárosok	Lista Észak-Kjongszang Ninghszia-Huj Autonóm Terület Csilin Tengermelléki határterület
Népesség
Teljes népesség	664 539 fő (2021. márc. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület	6707,95 km²
Időzóna	JST, UTC+9
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 28′ 20″, k. h. 133° 03′ 01″35.472222222222, 133.05027777778Koordináták: é. sz. 35° 28′ 20″, k. h. 133° 03′ 01″35.472222222222, 133.05027777778
[[Fájl: Japan shimane map small.png Shimane in Japan (claimed).svg Shimane in Japan (claimed) (extended).svg Shimane in Japan (de-facto).svg Shimane in Japan (de-facto) (extended).svg |250px|Elhelyezkedése Japán térképén]]
Elhelyezkedése Japán térképén
Simane prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Simane prefektúra témájú médiaállományokat.

Simane prefektúra (島根県; Hepburn: Shimane-ken^?) Japán egyik prefektúrája, mely a Honsú főszigeten, Csúgoku régióban található.^[2] Fővárosa Macue.^[3] Simane a második leggyérebben lakott prefektúra, a keleti szomszédja, Tottori után. A prefektúra kelet–nyugati irányban nagyobb kiterjedésű, délen a Csúgoku hegységgel, északon a Japán-tengerrel néz szembe. A prefektúra három része az Izumo-régió keleten, Ivami-régió nyugaton és az Oki-régió, mely egy kisebb szigetcsoport az északi parttól nem messze.  A legtöbb város a Japán-tenger partján fekszik. Az Izumo-taisa Izumo városában az egyik legrégebbi sintó szentély.

Az Oki szigetek is része a Simane prefektúrának, amely azt állítja, hogy a fennhatósága alá tartozik, a jelenleg Dél-Korea által ellenőrzött sziget a Liancourt-sziklák (koreai: Tokto (獨島), japán: Takesima (竹島)).

Történelem

A Macuei várkastély

Korai történelem

Simane történelme a japán mitológiával kezdődik. Úgy hitték, hogy Ókuninusi sintó isten Izumo városában élt. Tiszteletére emelték a településen az Izumo-szentélyt.^[4] Abban az időben, a jelenlegi Simane prefektúra három részre volt osztva: Ivami, Izumo és Oki.^[5] Ez a felosztás a hanrendszer 1871-es elörlésésig tartott. A Nara-korban Kakinomoto no Hitomaro lett kinevezve királyi kormányzónak.^[6]

Később a Kamakura-korban Kamakura-bakufu száműzetésbe küldte Gotóba és Godaigo császárt Oki szigetére. Godaigo később megszökött a száműzetésből és támogatókat gyűjtött a sógunátus ellen - amely sikerrel járt.^[7]

Középkor

A Muromacsi-kor alatt Izumo és Oki területeket a Kjógoku-család kormányozta. Azonban az Ónin-háború után az Amago-család megerősítette hatalmát a Gasszantoda kastély környékén, a Maszuda-család pedig uralma alá hajtotta az Ivami tartományt. A Ivami Ginzan ezüstbánya az Amago és Maszuda klán területe között található, emiatt számos összecsapás zajlott le. Azonban 1566-ban Mori Motonari meghódította Izumót, Ivamit és Okit is.^[7] A harmincéves Mori uralom után, 1600-ban Horio Yoshiharu belépett Izumo és Oki területére, mely a szekigaharai csatát eredményezte, melyet Mori elveszített. A változást követően Horio úgy döntött, hogy ahelyett, hogy Gasszantoda várába költözne, felépítteti a Macuei várkastélyt, mely Horio halála után nem sokkal el is készült. Később 1638-ban Tokugava Iejaszu unokája, Macudaira Naomasza lett az uralkodó, mivel a Horio klánnak nem volt örököse, így Tokugava családja uralkodott a hanrendszer eltörléséig.

Az Ivami terület három régióból állt: bányászati kerület, a sógunátus közvetlen felügyelete alatt, a Hamada klán régió, valamint a Cuvano klán régióban. Az Ivami Ginzan ezüstbánya most egy az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított terület, mely az ország egyik legnagyobb ezüstbányája volt a 17. század elején. A Hamada klán a sógunátus oldalán állt a Meidzsi-restauráció alatt. A Cuvano klán annak ellenére, hogy a Macudaira hatalma alatt állt a császár oldalán foglalt helyet a restaurációban.^[8]

Modern kor

1871-ben a hanrendszer megszüntetése a régi Simane és Hamada tartományok területén folyt, mely a jelenlegi Simane prefektúra. Később abban az évben Oki beolvadt Tottoriba. 1876-ban Hamada prefektúra egyesült Simane prefektúrával. Azonban öt évvel később, 1881-ben a Tottori prefektúra jelenlegi területei leváltak, ezzel létrehozva a mai határokat.^[8]

Földrajz

Simane Prefektúra a Csúgoku régióban helyezkedik el a Japán-tenger felőli oldalon. A terület hegyvidékes jellege miatt a rizstermesztés leginkább csak az Izumo-síkságon lehetséges.^[9] Egy másik jelentős geomorfológiai képződmény a Simane-félsziget. A félsziget a Japán-tengert szeli át Izumótól Szakaiminatóig, mely már a Tottori prefektúra része. Továbbá a félsziget kettő tengervizes tavat hozott létre: Sindzsi-tó és Nakaumi-tó. A Daikon-sziget a Nakaumi-tavon található. A fő sziget - Honsútól különálló Oki sziget is a Simane prefektúrába tartozik. A sziget maga a Daiszen–Oki Nemzeti Park.^[9] Valamint Simane harcol a fennhatóság jogáért Dél-Koreával a Liancourt-sziklákért.^[10]

2012. április 1-jén a prefektúra területének 6%-a fel lett véve Japán nemzeti parkjai közé, nevezetesen a Daiszen–Oki Nemzeti Park; a Hiba–Dógo–Taisaku, Nisi–Csúgoku Szancsi valamint tizenegy tartományi természeti park.^[11]

A legtöbb nagyobb város a tengerparton vagy folyó mellett található.^[9]

városok

Simane prefektúra térképe

Hinomiszaki Izumo közelében

Nyolc város található Simane prefektúrában, a legnagyobb Macue, annak székhelye, a legkisebb pedig Gócu. Maszuda, Unnan, Jaszugi és Gócu városoknak volt egy kis népességnövekedése a 2000-es évek elején, amikor újabb területeket kapcsoltak hozzájuk.^[12]

Falvak és városok

A városi lakosság aránya jelentősen megnőtt az utóbbi időkben, mivel sok falut teljes egészében egy közeli városhoz csatoltak. Ez a tartomány lakosságának kétharmadát érinti.^[12]

Egyesülések

1976 Április		2011 Január	2012 Január
Izumo régió	Macue város (régi rendszer)		Matsue város (új rendszer)	Macue város (2011 Augusztus 1 - egyesülés  Higasiizumo várossal)
	Jacuka körzet	Kashima város
		Simane város
		Mihonoszeki város
		Jakumo falu
		Tamaju falu
		Sindzsi város
		Jacuka város
		Higasiizumo város
	Jaszugi város (új rendszer)		Yasugi város (új rendszer)	Jaszugi város
	Nogi körzet	Hirosze város
		Hakuta város
	Nita körzet	Jokota város	Okuizumo város
		Nita város
	Izumo város (új rendszer)		Izumo város (új rendszer)	Izumo város (2011. október 1., egyesülés Hikava várossal)
	Hirata város
	Hikava körzet	Taisa város
		Korjo város
		Taki város
		Szada város
		Hikava város
	Óhara körzet	Daitó város	Unnan város
		Kamo város
		Kiszuki város
	Iisi körzet	Mitoja város
		Kakeja város
		Josida város
		Tonbara város	Iinan város
		Akagi város
Ivami régió	Óda város (régi rendszer)		Ōda város (új rendszer)	Óda város
	Nima Körzet	Junocu város
		Nima város
	Gócu város (új rendszer)		Gócu város (új rendszer)	Gócu város
	Ócsi körzet	Szakurae város
		Ócsi város	Miszato város
		Daiva falu
		Ivami város	Ónan város
		Mizuho város
		Haszumi falu
		Kavamoto város
	Hamada város (új rendszer)		Hamada város (új rendszer)	Hamada város
	Naka körzet	Aszahi város
		Kanagi város
		Miszumi város
		Jaszaka falu
	Maszuda város (új rendszer)		Maszuda város (új rendszer)	Maszuda város
	Mino körzet	Mito város
		Hikimi város
	Kanoasi körzet	Cuvano város (régi rendszer)	Cuvano város (új rendszer)	Cuvano város
		Nicsihara város
		Muikaicsi város	Josika város
		Kakinoki falu
Oki régió	Oki körzet	Saigō város	Okinosima város
		Fusze falu
		Goka falu
		Cuma falu
		Nisinosima város
		Ama város
		Csibu falu

Éghajlat

A prefektúra szubtrópusi éghajlatú. A tél felhős kevés hóval, a nyár párás. Az évi középhőmérséklet 14,6 C°. Az eső közel mindennapos, de a kifejezetten esős évszak júniustól július közepéig tart. A legmagasabb havi középhőmérsékletet augusztusban mérték, ez 26,3 C°. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1799 milliméter, magasabb, mint Tokióban (1467 mm) és Obihiróban (920 mm).^[12]

Források

1. 月報 ： しまね統計情報データベース (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 27.)
2. Nussbaum, Louis-Frédéric. (2005).
3. Nussbaum, "Matsue" at p. 617, p. 617, a Google Könyvekben
4. Izumo Shrine website. [2007. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
5. Nussbaum, "Provinces and prefectures" at p. 780, p. 780, a Google Könyvekben
6. Shimane Prefecture introduction. [1997. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
7. 古川清行 Furukawa Kiyoyuki. スーパー日本史 Super Nihon-shi. 講談社 Kōdansha (2003) 
8. History of Shimane Prefecture. [2007. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
9. 新編　中学校社会科地図 Updated Social studies map for Junior High school. 帝国書院 Teikoku Shoin (2007) 
10. Liancourt Rocks
11. General overview of area figures for Natural Parks by prefecture. Ministry of the Environment, 2012. április 1. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)
12. 考える社会科地図 Kangaeru Shakaika Chizu. 四谷大塚出版 Yotsuya-Ōtsuka Shuppan, 113. o. (2005)