1954-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Itt szerzett mezőgazdasági mérnöki diplomát 1959-ben. Itt nagy hatással volt rá Kuthy Sándor, Juhász Balázs, Horn Artúr és Baintner Károly. Diplomájának megszerzése után az egyetemi jellegű Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Állattenyésztési Tanszékén kapott tanársegédi állást. 1964-től az időközben Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola (1962–1970), majd Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar (1970–1989) elnevezéssel működő intézmény adjunktusaként, 1970-től egyetemi docenseként oktatott. 1979-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. Közben 1976-ban a kar dékánjává választották, ezt a tisztségét közel tíz éven át, 1985-ig töltötte be. Ezt követően az egyetem tudományos rektorhelyettese lett. 1987-ben az addig az Állattenyésztési Tanszék keretein belül működött Takarmányozási Csoportot Tanszékké fejlesztette. A Takarmányozástani Tanszék vezetését alapításától egészen 2000 júliusáig vezette. Közben 1997-ben ismét az egyetem rektorhelyettesévé választották három évre. 2005-ben kutatóprofesszori, 2008-ban főtanácsadói megbízást kapott.
1973-ban védte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottságának, a Gyepgazdálkodási Bizottságnak és a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak lett tagja. Előbbinél később átvette az elnöki pozíciót. 1994 és 2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének doktori képviselője volt. 2001-ben megválasztották az MTA levelező, 2007-ben pedig rendes tagjának. Emellett a Doktori Tanács munkájában is részt vesz. Akadémiai tisztségei mellett 1996 és 2000 között a Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztők Társaságának elnöke volt. Az Állattenyésztés és Takarmányozás és a Tejgazdaság című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságába is bekerült. Professor emeritus címet adományozott számára a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (2009), díszdoktorává a Veszprémi Egyetem (2004), a Debreceni Egyetem (2008) és a Szent István Egyetem avatta.
Munkássága
Fő kutatási területe a kérődzők energia-, fehérje- és aminosav-forgalma, a bendőfermentáció, valamint a takarmányok erjesztésén alapuló konzerválási módszerei és azok fejlesztése volt.
Nevéhez fűződik egy olyan bypass fehérje- és zsírkészítmények előállítása, amelyekkel kérődző állatok (például a szarvasmarha) magasabb energia-, illetve fehérjeszükségletei a bendő sérülése nélkül fedezhetőek. Munkatársaival új metabolizáható fehérjét (egyfajta fehérjeértékelési rendszert) dolgozott ki. Ezt alkalmazták kérődzők takarmányozásának modernizációja terén. Ez és más hasonló eredményének köszönhetően tudtak az úgynevezett harmadik generációs biológiai tartósítószereket kifejleszteni, illetve hatékonyságukat növelni.
Több mint háromszázharminc tudományos publikációja jelent meg. Ezeket többségében magyar és angol nyelven adja közre. Emellett kilenc szabadalmat jegyeztetett be munkatársaival.
Czimber Gyula – Horváth Károly (szerk.): A tanszékek és egységek története (1954-1993). PANNON Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. Mosonmagyaróvár, 1993
Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve. PANNON Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar. Mosonmagyaróvár, 1993
