Révész Imre (egyháztörténész)

Ez a szócikk a püspökről, történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Révész Imre (egyértelműsítő lap).

Révész Imre
a Tiszántúli református egyházkerület püspöke
Született	1889. június 30. Pápa
Elhunyt	1967. február 27. (77 évesen) Budapest
Sírhely	Debreceni köztemető
Nemzetiség	magyar
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1916, doktorátus, bölcsészettudomány)
Felekezet	kálvinizmus
Püspökségi ideje 1938 – 1949
Előző püspök Következő püspök Makláry Károly Péter János
A Wikimédia Commons tartalmaz Révész Imre témájú médiaállományokat.

Révész Imre (Pápa, 1889. június 30. – Budapest, 1967. február 27.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1938-tól 1949-ig, egyetemi tanár, egyház-, művelődés- és társadalomtörténész, az MTA tagja (Ievelező: 1935, rendes: 1946). Révész Imre egyházjogász (1826–1881) unokája, Révész Kálmán egyháztörténész fia.

Élete

Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1916-ban bölcsészdoktorátust szerzett a kolozsvári egyetemen. 1912-től helyettes, 1914-től rendes tanár Kolozsváron. 1913-1920 között főmunkatársa, illetve társszerkesztője volt a kolozsvári Református Szemlének. 1920-ban a debreceni református egyházközség lelkészévé választották. 1920–1923 között szerkesztette a debreceni Hit és Élet című folyóiratot. 1930-tól tanár Debrecenben. 1935-től az MTA levelező tagja volt. 1938–1949 között püspöke volt a Tiszántúli Református Egyházkerületnek. Irányításával készült a magyarországi reformátusok új Énekeskönyve (1948). 1938-tól a Genfi Egyetem díszdoktora volt. 1944 végén aktívan részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakítását előkészítő munkálatokban. 1946-ban az MTA rendes tagjává választotta.

Munkássága

Történetírói munkássága során a protestáns egyháztörténet, valamint a m. társadalom- és művelődéstörténet számos kérdésével foglalkozott. Főleg a magyarországi reformáció kibontakozását, az ellenreformációval és az uralkodói abszolutizmussal vívott küzdelmeit és a magyar protestantizmus belső ellentmondásait elemezte.

Művei

• Dévai Bíró Mátyás tanításai (Kolozsvár, 1915)
• Bod Péter mint történetíró (Kolozsvár, 1916)
• A magyarországi protestantizmus történelme (Budapest, 1925, A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
• Révész Imre (egyházjogász) élete, 1826–1881 (Debrecen, 1926)
• A reformáció (Budapest, 1932)
• Debrecen lelki válsága 1561–1571 (Budapest, 1936) REAL-EOD
• Méliusz és Kálvin: Viszonyuk a Stancaro elleni harcban, a szentháromságtani küzdelemben és némely másodrendű teológiai vitakérdésekben. Kolozsvár, 1936 (Erdélyi Tudományos Füzetek 84.)
• Magyar református egyháztörténet, I. 1520 tájáról 1608-ig (Debrecen, 1938)
• Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritanizmusban (Budapest, 1948) REAL-EOD
• Lammenais és a magyarok (Budapest, 1954)
• A Függetlenségi Nyilatkozat viszontagságai (Budapest, 1955)
• Fejezetek a Bach-korszak egyházpolitikájáról (Budapest, 1957)
• Études historiques (Budapest, 1957)
• Sinai Miklós és kora. Adalék a XVIII. századvégi magyar társadalom történetéhez (Budapest, 1959)
• Bécs Debrecen ellen. Vázlatok Domokos Lajos (1728–1803) életéből és működéséből (Budapest, 1966)
• A magyar református egyháztörténet általános könyvészete – Bibliográfiai gyűjtemény Archiválva 2016. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, kézirat

Díja

• Corvin-koszorú (1935)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]

További információk

• Akik jó bizonyságot nyertek. A Kolozsvári Református Theologia tanárai 1895-1948. Gondozta Kozma Zsolt. Kolozsvár, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet, 1996.
• Adventtől adventig. Szerk. Cseri Kálmán. Bp., Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1989.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Görföl Tibor-Kránitz Mihály: Teológusok lexikona. Bp., Osiris Kiadó, 2002.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav. bőv. kiad. [Bp.], Magyar Református Egyház Zsinati Irodája, 1977.