Rigele Alajos (németülAlois Rigele, szlovákulAlojz Rigele) (Pozsony, Pozsony vármegye, 1879. február 8. – Pozsony, 1940. február 13.) pozsonyi szobrász. Pozsonyban számos épületplasztikát és köztéri szobrot készített; kisplasztikai és éremművészeti munkássága is jelentős. Főként Pázmány Péternek a pozsonyi Szent Márton-dómban található márvány sírlapjáról és Madách Imre alsósztregovai emlékművéről nevezetes. Számos síremléket készített, általában vallási témájú plasztikával. Elpusztult művei közül főként a Pozsonyi vashonvéd nevű szobra emlékezetes.
Életpályája
Bécsi tanulmányai után Pozsonyban élt és dolgozott. Jelentős pozsonyi köztéri alkotása 1908 és 1911 között Rómában volt ösztöndíjas. Az első világháború alatt és ezt követően is sokat foglalkoztatott emlékműszobrász volt Pozsonyban és környékén. Több szobrát, érmét, grafikáját a pozsonyi Városi Galéria őrzi.
Díjai, elismerései
Azzal tűnt fel, hogy 1907-ben A tékozló fiú visszatérése című szobráért Harkányi-díjat kapott.
Főbb művei
Szent Erzsébet márványszobra (Pozsony, 1907, köztéren);