PROFILBARU.COM

A Bódva völgyében fekvő, mintegy 2300 lelkes falu, Boldva központjában lévő téren áll a szép arányú, háromhajós református templom, s mellette fölfalazva látszanak a templomhoz egykor északról csatlakozó bencés kolostor falmaradványai. A templomtól délkeletre pillanthatjuk meg a körtemplom (rotunda) föltárt alapfalait is.

A templom építészete

Meglehetősen szokatlan, hogy a templomnak nem nyugaton, hanem a keleti oldalon, a szentély mellett épült toronypárja. A toronyból csak az egyiket(a délkeletit) állították helyre teljes magasságában, a másik fölső emeletét, magas fedélszékét nem állították vissza. A gótikus déli kapun keresztül mehetünk be a templomba, ahol széttekintve a főhajót meglepően magasnak érezhetjük (a falkoronát megközelítőleg az eredeti magasságúra állították vissza a restaurálás során). A bejárattól nyugatra a falon Basó Mihálynak (+1585) darabokból összeállított vörösmárvány sírkövét láthatjuk. A falban lépcső vezet a déli toronyba. Északon is volt lépcső, azonban az nem maradt meg. Az egyik északi pillérnél található az 1791-ben készült szószék. A félköríves záródású egykori főszentélynek a református liturgiának megfelelően nincs semmi olyan kiemelt szerepe, mint a katolikus szertartásban szokásos. Benne az i. e. kb. 3000 körül itt, e kiemelkedő helyen élő, a bükki kultúrához tartozó nép lakóházainak cölöplyukrendszerének feltárt maradványait tekinthetjük meg.

A kolostor története

Becses nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódexnek egy 1203-as bejegyzése említi először a bencés kolostort, amely ennél korábban épült. A kolostor templomával egy időben (1175-1180 körül) emelték hazánk legnagyobb méretű (átmérője 12 m) körtemplomát, amely a világi hívek lelki gondozását szolgálta (tégláit az 1770-es években hordták el építkezésekhez).

A bencés kolostor nem volt hosszú életű. A második tatárjárás (1285) időszakában fölégették, s az apátság végleg megszűnt, viszont a helyreállított kolostortemplom ettől kezdve a falu plébániatemploma lett. A 16. század közepe óta a reformátusok birtoka lett. 1755-ben tűzvész pusztította a templomot és a falut is. A sérült északi tornyot ezután visszabontották, és csak a délit állították helyre.

A templom és a kolostorrom feltárása és restaurálása

1888 nyarán látogatja meg a volt bencés monostor templomát Myskovszky Viktor és elsőként méri fel, rajzolja és írja le szakértelemmel a műemléket.^[1] A 19-20. században kisebb-nagyobb átépítések következtek. Nyíry Dániel a kolostor nagyobb részét kiásta (1926). Az 1976 körül rossz állapotba került épület helyreállítása előtt nagyobb ásatásokra került sor a templomban és a templom körül Valter Ilona vezetésével. A templomban 68 sírt tártak föl, s ezek között előkerült egy 13-14 éves kislány 16. századi csaknem teljesen ép ruházata.

Galéria

Az egykori bencés monostor temploma
Az egykori Keresztelő Szent János templom dél felől
A templom nyugati homlokzata
A templom 1552-1560 óta református
A templom szentélye
Gótikus szentségtartó (pasztofórium), 1497
Szentségtartó a déli torony alsó szintjén
A déli falban vezető oratóriumfeljáró ikerablakai
Basó Mihály 1585-ös reneszánsz sírköve
Freskó-töredék
A félköríves szentélyében: neolitikus, a bükki kultúrába tartozó ház cölöplyukrendszere

Irodalom

Myskovszky Viktor (1888). „Felsővidéki műemlékek.” In: Archaeológiai értesítő ISSN 0003-8032. Új folyam. 8. évf. 5. sz. (1888. december 15.) p. 409–416.
Myskovszky Viktor (1891). „Magyar középkori müemlékek.” In: Pesti napló. 42. évf. 66. sz. (1891. márc. 8.) p. [5–6].
Nyíry Dániel (1927). „A boldvai próbaásatás eredményei.” In: Történelmi és régészeti közlemények Miskolc város és Borsodvármegye multjából. 2. évf. 4. (7.) sz. (1927. október–december) p. 149–156.
Szabó Ferenc (1936). Borsod megye Árpád-kori templomai. Miskolc : [Ludvig nyomda]. 81, [1] p. (A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány Egyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai ; 39.)
Fekete Lajos (1958). „A boldvai műemlék-templom.” In: Reformátusok Lapja ISSN 0482-086x. 2. évf. 31. sz. (1958. aug. 3.) p. [3].
Szabari Cecília (1976). A boldvai református templom története, és az újabb kutatások tervei. [Szakdolgozat.] Eger : Ho Si Minh Tanárképző Főiskola. 62 p.
Nagy Katalin (1978). „A boldvai református templom XVI. századi sírleletének restaurálása.” In: Múzeumi műtárgyvédelem ISSN 0139-4398. 5. [köt.] p. 101–126.
Nagy, Katalin E. (1982). „Die Tracht eines vornehmen ungarischen Mädchens aus dem 16. Jahrhundert : Restaurierung und Rekonstruktion des Boldvaer Fundes.” In: Ars decorativa : az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve = Annuaire du Musée des Arts Décoratifs et du Musée d'Art d'Extrême Orient Ferenc Hopp ISSN 0133-6673. 7. [köt.] p. 29–79.
Valter Ilona (1984). „A boldvai bencés apátság.” In: Művészet ISSN 0580-3608. 25. évf. 4. sz. (1984. április) p. 43–45.
Valter Ilona (1991). Boldva, református templom. Rajzok: Harsányiné Vladár Ágnes ; fényképek Mihalik Tamás. Budapest : Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület. 15, [1] p. (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, ISSN 0139-245X ; 399.) ISBN 963-555-753-1
Valter Ilona (1998). Boldva, református templom. 2., átdolg. kiad. Rajzok Harsányiné Vladár Ágnes ; fényképek Hegyi Gábor, Mihalik Tamás. Budapest : Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület. 16 p. (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, ISSN 0139-245X ; 399.) ISBN 963-554-183-X
Valter Ilona (1999). „A boldvai református templom (volt bencés apátság).” In: Čorejová, Jozefína, Bardoly István és Váliné Pogány Jolán (redakt. = szerk.). Viktor Miškovský a súčasná ochrana pamiatok v Strednej Európe : medzinárodná konferencia pri príležitosti 160. výročia narodenia Viktora Miškovského, Košice, Bardejov – 18.–21. mája 1998 = Myskovszky Viktor és a mai műemlékvédelem Közép-Európában : nemzetközi konferencia Myskovszky Viktor születésének 160. évfordulója alkalmából, Kassa, Bártfa – 1998. május 18–21. Bratislava : Pamiatkový ústav ; Budapest : Országos Műemlékvédelmi Hivatal. 246, [2] p. ISBN 80-966977-7-3, p. 162-169.