Rökk Szilárd-jutalom

A Rökk Szilárd-jutalom a 19. század végén – 20. század első felében pályázati úton egy-egy képzőművészeti alkotásért, választott (műpártoló, és többségében művész tagokból álló) bizottság által odaítélt díj volt.

A névadó és alapító Rökk Szilárd ügyvéd volt, aki végrendeletében 750 000 (más forrás szerint egymillió) akkori forint összegű, megtakarított hatalmas vagyonát a tudományok és művészetek előmozdítására, szociális gyámolításra és kisebb részben egyházakra hagyta.

Ebből az összegből a nagylelkű filantróp 13 000 forint (26 000 korona) névértékű 5% járadékkötvényt ajándékozott az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak, aminek kamataiból minden második évben volt esedékes a megállapított előbb 1000 forint, majd 2000 korona jutalomdíj.

A díjazásról

Megszorult faun, az első Rökk Szilárd-díjas alkotás; Róna József műve, 1889

Erre a díjra első alkalommal a képzőművészeti társulat 1889-es téli kiállításán (Műcsarnok) lehetett pályázni. Az ezer forintos Rökk Szilárd-jutalom pályázati feltételei szerint, csak az arra bejelentett művek voltak figyelembe vehetők. Az összesen 16 pályamű közül a pályabíróság négy szavazattal Róna Józsefnek ítélte meg »A megszorult Faun« című szoborművéért.^[1][2] Második alkalommal (1891) szoros verseny alakult ki, ugyanis a pályabíróság (elnök: gróf Andrássy Tivadar; tagok: Benczúr Gyula, Ebner Lajos, Feszty Árpád, Keleti Gusztáv, Strobl Alajos és az az évben betegsége miatt távolmaradt Harkányi Frigyes) csupán másodszor tudott a feltételek szerinti titkosszavazással eredményt hirdetni (szavazatot kapott a győztesen kívül Zemplényi Tivadar Templomban és Eisenhut Ferenc Egy álom című képe).^[3] Harmadik alkalommal 1894-ben, a műcsarnok tavaszi kiállításán osztották ki, amikor kifejezetten genre-képekkel lehetett pályázni, abban az évben öten.^[4][5] 1896-ban a Rökk-dij pályabíróságába Forster Gyulát, Szmrecsányi Miklóst, Benczúr Gyulát, Újvári Ignácot, Stetka Gyulát, Zala Györgyöt és Bihari Sándort választották. A pályadíért nyolc pályázó indult.^[6][7] 1898-ban a pályabíróság tagjai közül Bencsúr Gyula és Simrecsányi Miklós is leköszönt. A maradék bírák öt pályázó közül szavazott a díjnyertesre.^[8]

1900-ban az addigi ezer forint helyett kétezer korona volt a díjazás, amire tizen pályáztak.^[9] 1902-ben a Műcsarnok téli tárlatának pályadíjai közül a legnagyobb versenyzés a Rökk Szilárd díjért folyt és ismét szobrászok versengteg. A díjazott művész kihívói között volt többek között Fényes Adolf, Kernstok, Szigeti Miklós, Poll Hugó.^[10] 1904-ben szobor vagy festmény szerzője is pályázhatott. A díjazott Kozma Sándor síremlékének részlete: a törvényt őrző római, aki felett Juszticia istenasszony őrködik volt, ami Márk Lajost egy karikatúrára ihlette.^[11][12] 1906-ban a Képzőművészeti Társulat nemzetközi kiállításán adták át a díjat.^[13] Az 1908-ban pályanyertes mű ezt követően az állam tulajdonába került.^[14] 1910-ben a Rökk-díj pályabíróságának tagjai: Basch Gyula, Bruck Miksa, Csók István, Stetka Gyula, Zala György, Kammerer Ernő és Szmrecsányi Miklós voltak.^[15] 1912-ben úgy hirdették meg, hogy „legalább fél négyzetméter nagyságú kész olajfestmények és legalább fél életnagyságú kész szoborművek szerzői pályázhatnak”. A pályabíróságának tagjai: Basch Gyula, Szinyei-Merse Pál, Kernstock Károly, Karlovszky Bertalan, Kallós Ede; dr. Szmrecsányi Miklós és Molnár Viktor voltak. Az azévi díjnyertes, hatalmas figurális kép még a következő év decemberében is a Műcsarnok falán volt.^[16][17]

1914-ben mivel a Képzőművészeti Társulat a hadikórházzá átalakított Műcsarnokban nem rendezhetett téli kiállítást, a kiállításra kitűzött pénzdíjakat a képzőművészeket segítő bizottság kapta meg, összesen 5800 korona értékben, amibe a Rökk Szilárd alapítvány 2000 koronás díját is átengedte Jankovich Béla kultuszminiszter.^[18] 1916-ban újra kiosztották. A díjnyertes tátrai havas, téli táj- és utcaképeivel több díjat is elhozott abban az évben.^[19][20] 1918-ban a Képzőművészeti Társulat téli tárlatát az Országos Szépművészeti Múzeum városligeti palotájában rendezték meg. Helyszűke miatt korlátozták a pályaművek számát és méretét.^[21]

Az 1926-ban pályanyertes szobrot a főváros megvásárolta és a Városligetben helyezte el.^[22]

1936-ban a Képzőművészeti Társulat 75 éves jubileuma alkalmából rendezett, 1938-ban a Szent István-, 1940-ben Horthy-, 1941-ben pedig Képzőművészeti Társulat 80 éves jubileumára rendezett kiállításon osztották ki a Rökk Szilárd-díjat.^{[23][24][25][26]}

A díjazottak

Szépség	Pénz	Szellem
Tóth László triptichonja 1894-ben lett díjnyertes

• 1889. Róna József: Megszorult faun, gipszszobor
• 1891. Ujváry Ignác: Templomba menet, olajfestmény
• 1894. Tóth László: Szépség, pénz, szellem, olajfestmény^[27]
• 1896. Karvaly Mór: Huszárok, olajfestmény^[7]
• 1898. Boruth Andor: Toreador, olajfestmény^[28]
• 1900. Zemplényi Tivadar: Zarándoknő, olajfestmény
• 1902. Telcs Ede: Tanulmányfej, gipszszobor
• 1904. Kallós Ede: Részlet Kozma Sándor síremlékéről, gipszszobor
• 1906. Vesztróczy Manó: Babpirgálók, olajfestmény
• 1908. Szentgyörgyi István: Panasz, gipszszobor
• 1910. Koszta József: Mezei munkások, olajfestmény
• 1912. Csáktornyai Zoltán: Asztalnál ülő emberek, olajfestmény^[29]
• 1914. –
• 1916. Szlányi Lajos Napfényes fenyves, festmény^[30]
• 1918. Kálmán Péter, Hegedülő nő, olajfestmény^[31]
• 1920. Krusnyák Károly Asszony gyermekével, olajfestmény (kat. sz. 22.)^[32]
• 1924. eölvedi Gachal József, Önarckép^[33]

A Vízhordó fiú szobra 1941-ben a Városligetben; 1926-ban nyerte el a Rökk-díjat

• 1926. Erdei Dezső, Vízhordó fiú, szobormű^[34][35]
• 1931. Nagy Sándor, Sakuntala^[36]
• 1932. Moldován Béla, Bory Jenő arcképe^[37]
• 1934. Horváth József, Fürdő, akvarell^[38][39]
• 1936. vitéz Székely Károly, Mátyás király, szobormű^[23]
• 1938. Merész Gyula, „Uram, add, hogy lássak”^[24]
• 1940. Márton Ferenc, debreceni honvédemlék^[25]
• 1941. Vidovszky Béla, A gerendás kúriából, interieur^[26]

Jegyzetek

1. A képzőművészeti társulat, Budapesti Hírlap 9. évfolyam 130. szám, 1889. május 12. (adt.arcanum.com)
2. Festők és szobrászok érmei s díjai, Nemzet 8. évfolyam 2616. szám, 1889. december 8. (adt.arcanum.com)
3. Képzőművészeti társulat. — A pályadíjak odaítélése. — , Fővárosi Lapok 28. évfolyam 352. szám, 1891. december 23. (adt.arcanum.com)
4. A műcsarnok tavaszi kiállítása., Vasárnapi Ujság 41. évfolyam 16. szám. 1894. április 22. (adt.arcanum.com)
5. Kazár Emil: A műcsarnok pályázatai. — A Pesti Naplóeredeti tárcája. — Pesti Napló 45. évfolyam 110. szám, 1894. április 21. (adt.arcanum.com)
6. A képfelállítás juryje., Fővárosi Lapok 33. évf. 136. szám 1896. május 17. (adt.arcanum.com)
7. Díjkiosztások a Műcsarnokban., Pesti Napló 47. évfolyam 146. szám, 1896. május 27. (adt.arcanum.com)
8. Pályabiróságok ülései. Műcsarnok 1. évfolyam 3. szám, 1898. máj. 15. (adt.arcanum.com)
9. Pályabíróságok ülései. Műcsarnok 3. évfolyam 20. szám, 1900. máj. 27. (adt.arcanum.com)
10. A Műcsarnok pályadíjai., Magyar Szemle 14. évfolyam 50. szám, 1902. december 14. (adt.arcanum.com)
11. A télitárlat pályadijai., Pesti Napló 55. évfolyam 269. szám, 1904. szeptember 29. (adt.arcanum.com)
12. Az Uj Idők kalendáriuma. Uj Idők 10. évfolyam 51. szám, 1904. december 18. (adt.arcanum.com)
13. Pályadíjnyertes művészek. Pesti Hírlap 28. évfolyam 350. szám, 1906. december 20. (adt.arcanum.com)
14. Szerkesztői üzenetek, Szeged és Vidéke 14. évfolyam 209. szám, 1915. szeptember 9. (adt.arcanum.com)
15. Képzőművészet. Budapesti Hírlap 30. évfolyam 248. szám, 1910. október 19. (adt.arcanum.com)
16. A Műcsarnoktéli tárlatának díjai. Pesti Napló 63. évfolyam 171. szám, 1912. július 21. (adt.arcanum.com)
17. A Pesti Napló Képtára. Rendeste: Tábori Kornél, Pesti Napló 64. évfolyam 304. szám, 1913. december 25. (adt.arcanum.com)
18. A társadalom és a stáció Budapest, nov. 23. A jótékony célú képkiállítás sikere. Budapesti Hírlap 34. évfolyam 296. szám, 1914. november 24. (adt.arcanum.com)
19. Téli kiállítás Magyarország 23. évfolyam 320. szám, 1916. november 17. (adt.arcanum.com)
20. A téli tárlat díjai Magyarország 23. évfolyam 349. szám, 1916. december 16. (adt.arcanum.com)
21. Téli tárlat, Az Ujság 16. évfolyam 232. szám, 1918. október 4. (adt.arcanum.com)
22. Erdey Dezső »Magyar Géniuszba A szegedi művészeti szabadiskolától a kenderesi hősi emlékműig, Délmagyarország 17. évfolyam 201. szám, 1941. szeptember 4. (adt.arcanum.com)
23. A Műcsarnok jubileumi kiállításának díjai, Magyarság 17. évfolyam 111. szám, 1936. május 14. (adt.arcanum.com)
24. A Szent István-kiállítás díjnyertesei.Budapesti Hírlap 58. évfolyam 136. szám, 1938. június 19. (adt.arcanum.com)
25. A műcsarnoki Horthy-kiállítás díjai. Ujság 16. évfolyam 10. szám, 1940. január 13. (adt.arcanum.com)
26. Kiadták a Mücsarnok díjait, Nemzeti Ujság 23. évfolyam 70. szám, 1941. március 27. (adt.arcanum.com)
27. A tavaszi tárlat pályadíjai. Magyar Szemle 6. évfolyam 19. szám, 1894. május 13. (adt.arcanum.com)
28. A Rökk-dij. Pesti Hírlap 20. évfolyam 132. szám, 1898. május 13. (adt.arcanum.com)
29. A téli tárlat díjai., Pesti Hírlap 34. évfolyam 287. szám (288. szám), 1912. december 5. (adt.arcanum.com)
30. Téli műkiállítások, Katolikus Szemle 31. kötet 3. szám, 1917. március (adt.arcanum.com)
31. A téli kiállítás díjai., Budapesti Hírlap 39. évfolyam 24. szám, 1919. január 28. (adt.arcanum.com)
32. A Téli Tárlat díjai Az Ujság 18. évfolyam 286. szám, 1920. december 4. (adt.arcanum.com)
33. A Képzőművészeti Társulat idei diját Vastagh György kapta. Pesti Hírlap 46. évfolyam 116. szám, 1924. június 14. (adt.arcanum.com)
34. A KÚT tavaszi kiállítása. Budapesti Hírlap 47. évfolyam 83. szám, 1927. április 12. (adt.arcanum.com)
35. Kiosztották a tavaszi kiállítás díjait. Pesti Napló 78. évfolyam 83. szám, 1927. április 12. (adt.arcanum.com)
36. Pállyakeresztin nyertea Képzőművészeti Társulat nagydíját Döntöltest a művészcsoportkiállítás díjai fölött, Budapesti Hírlap 51. évfolyam 50. szám, 1931. március 3. (adt.arcanum.com)
37. A Műcsarnok kiállításának díjnyertesei., Nemzeti Ujság 14. évfolyam 65. szám, 1932. március 20. (adt.arcanum.com)
38. Kiadták a Műcsarnok jubileumi kiállításának díjait., Budapesti Hírlap 54. évfolyam 284. szám, 1934. december 16. (adt.arcanum.com)
39. Röptében a képkiállításon, Soproni Hirlap 22. évfolyam 248. szám, 1935. október 30. (adt.arcanum.com)

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Művészet folyóirat (szerk. Lyka Károly) 10. évfolyam 3. szám