PROFILBARU.COM

	Pázmáneum
Alapítva	1623
Alapító	Pázmány Péter
Hely	Ausztria, Bécs
Típus	egyetem
	Elhelyezkedése
	Pázmáneum Pozíció Ausztria térképén
	é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″48.222444°N 16.356750°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″48.222444°N 16.356750°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmáneum témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a bécsi intézményről szól. Hasonló címmel lásd még: Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Ez a szócikk a bécsi intézményről szól. Hasonló címmel lásd még: Pázmáneum megállóhely.

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.

Fekvése

Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.

Alapítása

Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet siketnémák intézetévé alakíttatta, és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc magyar király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.

Épülete

Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.

Mindszenty József menedéke

Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.

Ismert tanárai

Berchtholdt Ferenc (1730–1793) besztercebányai püspök
Bossányi András (1673–1730) bölcsész, jezsuita tanár
Dankó József Károly (1829–1895) címzetes püspök, egyháztörténész
Dobner István (1694–1746) filozófiai és jogi doktor, jezsuita pap, gyorsíró
Durguth József (1790–1872) bölcseleti és teológiai doktor, esztergomi kanonok
Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora
Jaszlinszky András (1715–1783) Jézus-társasági áldozópap, rozsnyói kanonok
Koller József (1703–1766) jezsuita szerzetes, apostoli gyóntat
Kondé Miklós (1730–1802) nagyváradi római katolikus püspök
Lepold Antal (1880–1971) művészettörténész, prelátus, éneklőkanonok, a MTA tagja
Lollok József (1824–1890 után) esztergomi prépost-kanonok, majd lazarista szerzetes
Lollok Lénárd (1848–1923) protonotárius kanonok, pápai prelátus, barsi főesperes, tipissai prépost
Magyary Gyula (1901–1988) pap, egyházjogász, egyetemi tanár, a Máltai Lovagrend tagja
Mészáros Imre esztergomi kanonok, egyháztörténész
Németi Ferenc (1693–1748) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár
Palsovics Antal pozsonyi kanonok
Salbeck Ferenc (1703–1770) Jézus-társasági áldozópap, tanár
Szegedi János (1699–1770) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár, egyetemi jogtanár
Szentiványi Márton (1633–1705) jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író
Széchényi Miklós (1868–1923) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos
Szörény Sándor (1664–1719) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita pap és tanár
Tattay István (1622–1676) Jézus-társasági áldozópap és tanár
Tolvay Imre (1694–1775) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár
Ürményi Péter (1768–1839) fölszentelt püspök
Váncsay János (1743 körül – 1806) bölcseleti magister, püspök, esztergomi prépost-kanonok

Ismert diákjai

Almásy József (1898–1944) római katolikus pap
Altdorfer Károly (1916-1984) kanonok, teológiai tanár.
Andrássy István (1802–1890) kanonok
Ádám György (1912–1978) katolikus pap, a nyugaton élő papok főlelkésze, a Burg Kastl-i magyar gimnázium alapítója volt, később pápai prelátus
Jozef Ignác Bajza (1755–1836) kanonok, szlovák író
Balázs András (1869-1956) erdélyi magyar római katolikus lelkész, jogtörténész.
Bangha Béla (1880–1940) jezsuita szerzetes, teológus, író, Magyarország „sajtóapostola”
Báthy László (1861–1933) kanonok
Becskereky István (?-1742) plébános
Beke Antal (kanonok) (1838–1913) római katolikus pap, Fogarasy Mihály erdélyi püspök titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke
Bende Imre (1824–1911) katolikus pap, besztercebányai, majd nyitrai püspök
Beöthy István (1882-1979) pap, prépost
Berényi Zsigmond (1694–1748) pécsi püspök, Baranya vármegyei főispán
Beznák Mihály (1702-1774) választott püspök.
Bocsárdi Imre (17. század) diák (egyetlen megjelent munkája: Divinus Prometheus seu Spiritus sanctus. Bécs, 1672)^[2]
Boga Alajos (1886–1954) tanár, kanonok
Bogisich Mihály (1839–1919) magyar zenetörténész, főpap, az MTA levelező tagja és a Szent István Akadémia tagja
Boltizár József (1821–1905) magyar római katolikus pap, esztergomi segédpüspök
Bonnaz Sándor (1812–1889) csanádi püspök
Böhm Károly (1853–1932) amerikai magyar katolikus pap, plébános, misszionárius, az „amerikai magyar katolikusok apostola”
Bubics Zsigmond (1821–1907) kassai püspök, művészettörténész, történész, az MTA tagja
Evarist Czaykowszki (1858-1934) pápai kamarás, pozsony-újvárosi plébános, pozsonyi kanonok
Cziriel Antal (1813–1873) teológus, gimnáziumi igazgató
Csáky Imre (1672–1732) bíboros, kalocsai érsek, költő
Császka György (1826–1904) szepesi püspök, kalocsai érsek
Cselka Nándor (1834–1897) pozsonyi, majd esztergomi kanonok, fölszentelt püspök
Csepregi Imre János (1876–1954) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró
Csulen Márton (1823-1894) pap, a szlovák iskolahálózat fejlesztője
Daneczi György (1655–1685) jezsuita szerzetes
Daniss Zsigmond (1817–1863) pap, költő
Degen Jenő (1832–1877) plébános, egyházi író
Dolny István László (1637–1707) püspök
Dornis Gáspár György (1818–1873) ciszterci szerzetes, pap és gimnáziumi tanár
Dulánszky Nándor (1829–1896) székesfehérvári, majd pécsi püspök
Esterházy Imre Gábor (1689–1763) megyés püspök
Fellegi Viktor (1840–1904) magyar királyi közigazgatási ítélőbíró, pénzügyminisztériumi osztálytanácsos
Fischer-Colbrie Ágoston (1863–1925) kassai püspök
Foky Benedek (1697-1753) bencés szerzetes, vasvári káptalani kanonok, prépost, tatai címzetes apát.
Gerely József (1871-1915) pap, hittanár, minisztériumi előadó.
Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora
Grősz József (1887–1961) pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek
Gubasóczy János (?–1686) főpap
Győrffy István (17-1711) lőcsei apát, zselici címzetes apát.
Hamar Ernő (1828–1849) teológushallgató, 48-as főhadnagy
Hamvas Endre (1890–1970) csanádi püspök, kalocsai érsek
Hanuy Ferenc (1867–1953) egyetemi tanár, kanonok
Haskó Jakab (1622–1695) nyitrai püspök
Haugg Leó (1846–1910) plébános
Haulik György (1786–1869) teológus, bíbornok és zágrábi érsek, báni helytartó
Hász István (1884–1973) tábori püspök
Héderváry János (1620–1662) püspök
Hirschler József (1874–1936) katolikus plébános, kanonok, pápai prelátus, művészeti író
Huszár Elemér (1872–1960) pap, egyházi író
Ihász Gábor (1805–1880) magyar ciszterci szerzetes, pap, főgimnáziumi tanár, nyelvész
Illyés András (1639–1712) egyházi író, erdélyi katolikus püspök
Illyés István (1650–1711) nagyprépost, apát, kanonok és címzetes szendrői (szamandriai) püspök
Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja
Jantausch Pál (1870–1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó
Jehlicska Ferenc (1879–1939) teológiai tanár és szakíró
Jurkovich Emil (1857–1936) tankerületi főigazgató
Kereszty Géza Viktor (1855–1926) tanár, pozsonyi kanonok
Király József esperes-plébános, újságíró, politikus, országgyűlési képviselő
Kis János (1821–1894) teológiai tanár, plébános
Samuel Micu Klein (1745–1806) román történész, nyelvész, teológus, filozófus
Klekner Alajos (1836-1920) jogász, jogakadémiai igazgató, műfordító.
Kmoskó Mihály (1876–1931) orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, az MTA levelező (1922) tagja
Koron Imre (1762–1800) párkányi plébános
Kovács Ferenc (1837–1899) apát-plébános, pápai prelátus, hittanár, néprajzi író, címzetes apát
Kovács Zsigmond (1820–1887) veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja
Kölkedy Mihály (17. század – 18. század) pap, főesperes, egyházi író
König Mór (1822–1886) teológiai doktor és apátkanonok
Kraffszky József (1857–1923) esperes, kisdednevelési író
Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek
Laubhaimer Ferenc (1833–1888) teológiai doktor, pécsi apát-kanonok
Lönhart Ferenc (1819–1897) erdélyi katolikus püspök
Madarász István (1884–1948) kassai püspök
Magyar Imre (1791–1871) mezőgazdász, tanár, földbirtokos, városi képviselő
Magyary Pál (1857–1937) magyar történész, műfordító, egyházi író
Máriássy Gábor (1807–1871) katolikus püspök
Mártonffy György (1663–1721) erdélyi katolikus püspök
Meszlényi Gyula (1832–1905) szatmári püspök
Mészáros Ferenc (1794–1864) líceumi tanár
Mihalovics Ede (1866–1917) teológiai tanár
Mihalovics Zsigmond (1889-1959) katolikus pap, esztergomi kanonok (1944–1951), a budapesti karitász érseki biztosa (1931–1942), az Actio Catholca országos igazgatója (1932–1948), Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának tagja (1923–1945), felsőházi tag (1942–1944)
Miskolczy János (1811–1871) nyitrai apát-kanonok, császári és királyi tanácsos
Misz Rudolf Antal (1871–1954) alesperes, iskolafelügyelő, címzetes apát
Mitterpacher Lajos (1734–1814) egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője
Nagy Pál (1750–1819) apát és prépost-kanonok
Nemecskay István (1792–1884) kanonok, prépost
Németh György esztergomi kanonok, választott püspök
Nyirő József (1889–1953) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró
Okolicsányi János (1676–1736) váradi megyéspüspök
Oltványi Pál (1823-1909) egyházjogász, író, prépost, plébános.
Óriás Nándor (1886–1992) magyar ügyvéd, egyetemi tanár, Pécs díszpolgára
Orosz Alajos (1859–1911) teológiai doktor, főgimnáziumi tanár
Párvy Sándor (1848–1919) megyés püspök, a Szepesmegyei Történelmi Társulat elnöke
Perényi Károly (1762-1819) címzetes püspök, hétszemélynök.
Róbert Pobožný (1890–1972) katolikus pap, rozsnyói apostoli adminisztrátor
Pongrácz Gáspár (?–1766) esztergomi kanonok
Porubszky Géza Viktor (1887–1971) plébános, országgyűlési képviselő
Póka György (1916–1987) római katolikus pap, szombathelyi segédpüspök
Posilovics György (1834-1914) zágrábi érsek.
Rabcsek András (1712–1792) teológiai doktor, szepesi kanonok
Rajczy János (? – 1825) esperes, Bars vármegye táblabírája
Romhányi János (1865–1918) Nyitra vármegyei levéltáros
Rónay János (1824-1897) 1848-49-es honvédszázados, igazságügyminisztériumi főszámtanácsos.
Rózsafy Mátyás (1828–1893) magyar újságíró, az 1848-49-es magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború katonája
Sbüll Ferenc (1825–1864) magyarországi szlovén katolikus pap és költő
Schirgl Endre (1811–1872) prépost-kanonok
Schnausz György kurtakeszi alesperes
Schopper György (1819–1895) rozsnyói püspök
Schönherr Gyula (1864–1908) történész, levéltáros, az MTA tagja
Schwarz-Eggenhofer Artúr (1890–1969) „ad nutum Sanctae Sedis” apostoli adminisztrátor (kormányzó)
Somogy Lipót Márton (1748–1822) szombathelyi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, egyházi író
Somogyi Antal (1892–1971) pap, művészettörténész, teológus
Spátay Gábor (1660 körül – 1722) kanonok, püspök
Spett Gyula (1851-1922) nagyprépost, egyházi író.
Steiner Fülöp (1839–1900) székesfehérvári püspök
Steixner Antal (1902–1987) várpalotai plébános
Sujánszky Antal választott püspök, esztergomi kanonok, író, költő, szerkesztő, a katolikus vallásos költészet művelője
Szabó József (1805-1884) püspök.
Szegedi Ferenc Lénárd (1614–1675) teológus, katolikus püspök
Szele Gábor (1824–1908) egri segédpüspök
Szentgyörgyi Ferenc (1616–1663) római katolikus püspök
Szentiványi Róbert (1880–1961) pap, egyházi író, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár
Széchényi György (1603/1605/1606–1695) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök, kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, egyházi író
Sztankovits János (1781–1848) győri püspök, udvari tanácsos, a vecsei praedialis szék főispánja
Jozef Tiso (1887–1947) szlovák pap és politikus, az első Szlovák Köztársaság elnöke
Tót Imre (1786–1865) esztergomi segédpüspök
Tóth János (1856–1907) tanár, a kis szeminárium kormányzója, címzetes kanonok
Vépi Benedek (?–1676) A Pázmáneum elvégzése után 1649-ben pápai plébános 1661-ben pozsonyi, majd 1662-ben esztergomi kanonok
Varga Mihály (1834–1906) prépost-kanonok
Vilt József Ignác (1738–1813) győri püspök
Rudolf Vimer (1863-1933) horvát katolikus pap, teológus, nyelvtudós, egyházi író, akadémikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.
Wolkenberg Alajos (1871–1937) hittudós, egyetemi tanár, legitimista politikus
Zalka János (1820–1901) győri püspök
Zádori János (1831–1887) kanonok, a Magyar Sion illetve az Uj Magyar Sion című folyóiratok szerkesztője
Zichy Ferenc (1701-1783) győri püspök

Jegyzetek

↑ Collegium Pazmanianum Jézus Szentséges Szíve kápolna, pazmaneum.katolikus.hu
↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.

Források

Beke Margit: Fejezetek az új- és legújabbkori elitképzéshez. A katolikus egyház szerepe a modern magyar értelmiségi elit nevelésében a bécsi Pázmáneumban (2011), real-d.mtak.hu
Beke Margit: A Pázmáneum, mint épített örökség a XIX–XX. században, centrart.hu
Fazekas István: A Pázmáneum története az alapítástól a jozefinizmus koráig (1623–1784). In: A bécsi Pázmáneum; szerk. Zombori István. Budapest, METEM, 2002
Mössmer József: A háromszázéves Pázmáneum. In: Vigília III (1936)
Beke Margit: A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig. In: Magyar Katolikus Almanach II.
Fazekas István: A bécsi Pázmáneum magyarországi hallgatói, 1623–1918 (1951) – Matricula collegii Pazmaniani Viennensis, 1623–1918 (1951) Bp., ELTE Levéltára, 2003 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 8.)
Fazekas István 2003: A Pázmáneum papnevelésén kívüli funkciói (1623-1784). In: Hegedűs András - Csombor Erzsébet (szerk.): Strigonium Antiquum V. Mater et magistra. Esztergom, 39-50.
A bécsi Pázmáneum; szerkesztette: Zombori István, METEM, Budapest, 2002
Fraknói Vilmos: A bécsi Pázmány-Intézet megalapitása háromszázados évfordulója alkalmából, Budapest, 1923
Galla Ferenc 1935: A Pázmáneum alapítása és a Szentszék. Budapest