Petrov Gaj (szerbül: Петров Гај), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 42 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 14 km-re délkeletre, 150 – 200 méteres tengerszint feletti magasságban, a Saničani-tótól keletre elterülő síkságon fekszik. Több településrészből áll. Áthalad rajta a Prijedor – Banja Luka vasútvonal.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
1020
|
876
|
| Bosnyák
|
9
|
9
|
| Horvát
|
2
|
2
|
| Jugoszláv
|
16
|
0
|
| Egyéb
|
4
|
9
|
| Összesen
|
1051
|
896
|
Története
A falut az első világháború végéig Hadžimehtićinek hívták, majd 1921-ben Péter király tiszteletére a Petrov Gaj nevet kapta. A második világháború során a Független Horvát Állam visszaadta a falunak az eredeti nevét, azonban a háború után a kommunista hatóságok jóvoltából ismét a Petrov Gaj nevet kapta. Ugyanez a névváltozás a boszniai háború alatt is megismétlődött. Kozarac egykori papja, Simeon Stojanović feljegyzései szerint a falunak egykor fatemploma volt, amely a mai templom megépüléséig szolgálta a hívek szükségleteit.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 72 háztartása és 376 ortodox lakosa volt.[5]1910-ben a Kozaraci járáshoz tartozó településen 91 háztartást, 525 ortodox szerb és 1 katolikus lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 100 háztartása és 520 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1942. január 16-án a krajnai 2. NOP-különítmény 3. zászlóaljának egyik százada elfoglalta és felgyújtotta a falu vasútállomását (a Prijedor - Banja Luka vasútvonalon), és elfogott egy szakasznyi horvát honvédet.[8]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, az 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt.
A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
Osztrogi Szent Vaszilij tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
Jegyzetek
