Arisztotelész tájékoztatása szerint negyven éven át volt Korinthosztürannosza, amely tisztségben apját, Küpszeloszt követte. Legfontosabb tette a diolkosz nevezetű hajócsúszda megépítése volt, amely az Iszthmoszt szelte át, felbecsülhetetlen hasznot hajtva Korinthosz kereskedői számára. Irodalom utáni érdeklődését bizonyítja az is, hogy Arión az ő uralkodása alatt és bizonyára az ő egyetértésével-támogatásával adott új művészi formát Korinthoszban a dithürambosz-költészetnek. Ebben az időben vette fel a gazdag peloponnészoszipoliszEgyiptommal (Periandrosz utódját például Pszamméthikosznak hívták, utalva II. Pszammetikfáraó nevére).
Periandroszról számos, az idő előrehaladtával mind véresebbé váló negatív hagyomány is fennmaradt, amelyek történeti hitele kétséges, és nagy valószínűséggel a türannisz toposzokban gazdag ábrázolásának tudható be. Eszerint Periandrosz anyja bűnös vágyra lobbant fia iránt, akit egy trükkel elcsábított. A vérfertőzés leleplezését követően a türannosz megtébolyodott, és vérengző zsarnokká vált. Egy dühkitörése alkalmával állapotos feleségét is halálra rúgdalta a legenda szerint, majd az kihűlőfélben levő asszonnyal még egyszer kielégítette gerjedelmét. A feleség szelleme kísérteni kezdte Periandroszt, aki – miután azzal, hogy elmondta: Periandrosz „hideg kemencébe tett cipót”, megbizonyosodott a szellem és felesége azonosságáról – csak Korinthosz női lakossága ruháinak elégetésével tudta lecsillapítani az alvilágban fázó szellemet.
Források
Világirodalmi lexikon X. (P–Praga). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1986. 393. o. ISBN 963-05-3264-6
