A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi. A szláv eredetű szó kezdetben melléknévként jelent meg a magyar nyelvben, de később jelentéstapadással alakult ki a főnévi alakja. Nyelvjárásokban előfordul még a „paroszt”, „pariszt” és a „prosztó” változat is. Pejoratív mellékzöngéje az évszázadok során alakult ki.[1]
A szó eredete
A magyar nyelvbe a „paraszt” szó a szerb, horvát, illetve szlovénprost szóból kerülhetett, amelynek jelentése „egyszerű, közönséges, nyers, durva”. Eredetileg a magyarban is csak melléknévként volt használatos az eredetinek megfelelő pejoratív kifejezésként. Mai főnévi, mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkást (agrárproletárt) megnevező jelentése csak később alakult ki.[2]
Szinonim melléknévi jelentései
közönséges, mindennapi
világi (nem egyházi)
egyszerű művű, dísztelen (ruha, bútor, fegyver stb.)
Feudális társadalmi intézmény, a mezőgazdasági munkát végző jobbágyok személyi függése a nemesi rangú földesúrtól, aki közigazgatási és bírói jogosítványokkal rendelkezett a fölöttük, munkakényszert írt elő számukra saját földjén, korlátozta költözésüket. Másrészt felügyelte a rendet és katonai védelmet jelentett számukra.