Az emberiség történelme során a paráznaságot a különböző kultúrákban és vallásokban többnyire bűnnek tekintették,[3] amelyet büntetés vagy kiközösítés kísért. Bizonyos kultúrákban, pl. az ókori Mezopotámiában ugyanakkor megtalálható volt a „szent prostitúció”.[4]
A magyar etimológiai szótár szerint a parázna dél-szláv eredetű szó: szerb-horvátprazan, prazna (‘üres, haszontalan’), szlovénprazniv (‘parázna’). Feltehetőleg a szerb-horvátnőnemű alakot vette át a magyar (ejtéskönnyítő hanggal), amelynek egyes származékai tanúsága szerint lehetett ‘buja’ jelentése is.[5]
A leginkább paráznaságnak fordított görög nyelvű porneia (πορνεία) az Újszövetségben huszonhat alkalommal van megemlítve, és az értelmezései a különböző említési helyeken[6]: tiltott szexuális kapcsolat, homoszexualitás, leszbikusság, állatokkal való szexuális érintkezés stb.; átvitt értelemben pedig bálványimádás.[7]
Katolikus értelemben a paráznaság egy átfogó fogalom, bármi ami a hatodik parancs megszegése,[8] sokféle nemi tevékenységet felölel, melyek magukban is külön bűnfajták ill. súlyosbító tényezők. A katolikus erkölcs szerint az utódnemzés (szentségi [=templomban kötött] házasságban) a nemi tevékenység egyik elsőrendű célja,[9] ezért tág értelemben véve minden nemi tevékenység paráználkodás, mely öncélú, nem irányul fajfenntartásra; természetellenes; szűken véve pedig: nem házasságban történik. Tág értelemben idetartozik az önkielégítés (maszturbáció), szodómia (homoszexualitás és bestialitás), vérfertőzés (incesztus) házasságtörés (adultérium), szoros értelemben pedig a házasságon kívüli/házasság előtti, valamint a pénzért létesített nemi kapcsolat (prostitúció) és a fogamzásgátlás különféle formái (házastársak között is): óvszer, tabletta, sterilizáció, megszakított közösülés (A bibliai Onán bűne, melyért őt Isten halállal sújtotta).[10]
Aquinói Szt. Tamás szerint paráznaság vagyis halálos bűn, ezen kívül még a házasság előtt a csókolózás (francia csók),[11] illetve bármi, ami egy futó (in passim) csóknál (puszi) tovább tart, illetve a nyelv is részt vesz benne.[12]
Aquinói Szt Tamás és Liguori Szt Alfonz mindketten tanították, hogy az orális szex is paráznaság, vagyis halálos bűn.[13]
A katolikus tanítás megértéséhez, különösen ami a házasságtörést illeti, érdemes megemlíteni, hogy a Jézus korabeli zsidó törvény megengedte a válást;[14] Jézus ezt megtiltja, ami azt jelenti, hogy Jézus a nemi erkölcs terén a korabeli zsidó/farizeus erkölcsnél szigorúbb álláspontot képviselt. Amikor Jézus adott esetben megbocsát a nemi kihágásokért (pl házasságtörő asszonynak)[15] az nem jelenti azt, hogy a házasságtörést jónak, vagy házasságtörésért való megkövezést rossznak tartaná. Ha a Jézus Isten Fiaként lelkekbe látott, akkor látta hogy az asszony megbánta-e bűnét vagy sem, ilyen alapon megbocsáthatott neki. Hasonló okból bocsáthatott meg egy tettét megbánt gyilkosnak, rablónak (pl a jobb lator),[16] anélkül hogy a gyilkosságot vagy rablást jónak tartotta volna, vagy a gyilkosság/rablás büntetésének eltörlését képviselte volna. Jézus szigorúsága nemi erkölcs tekintetében abból is kiviláglik, hogy "aki bűnös szándékkal néz asszonyra, szívében már házasságot tör."[17] (A bűnös szándék mértékét Szalézi Szt. Ferenc tisztázza.)[18] Ez azt jelenti hogy a pornográf tartalmak szándékos nézése is halálos bűn. Krisztus ugyanitt beszél arról, hogy "Ha pedig jobb kezed visz bűnre, vágd le, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a gyehennára”, ami a korabeli szóbeli hagyományban (melyet később a Talmud összegzett) az önkielégítésre utalt.[19][20]
A keresztény egyházatyák és egyháztanítók ez alapon vallották és tanították, hogy a paráznaság halálos bűn.
↑"(...)emberi szexualitással, amely természete szerint a házastársak javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére rendeltetett." Magyar Katolikus Lexikon: Paráznaság
↑"Júda ezért azt mondta Onánnak: »Menj be bátyád feleségéhez, és vedd el, hogy utódot támassz a bátyádnak!« Ő azonban, mivel tudta, hogy nem az ő számára születik a gyermek, amikor bement bátyja feleségéhez, a földre ontotta a magot, hogy a bátyja nevére ne szülessék gyermek. Ezért elveszítette őt az Úr, mivel utálatos dolgot cselekedett." Ter 38,8-10
↑“I answer that a thing is said to be a mortal works. One may sin in two ways. First, by reason of its species, and in this way a kiss, caress, or touch does not, of its very nature, imply a mortal sin, for it is possible to do such things without lustful pleasure, either as being the custom of one’s country, or on account of some obligation or reasonable cause. Secondly, a thing is said to be a mortal sin by reason of its cause: thus he who gives an alms, in order to lead someone into heresy, sins mortally on account of his corrupt intention. Now it has been stated above (FS, Q[74], A[8]), that it is a mortal sin not only to consent to the act, but also to the delectation of a mortal sin. Wherefore since fornication is a mortal sin, and much more so the other kinds of lust, it follows that in such like sins not only consent to the act but also consent to the pleasure is a mortal sin. Consequently, when these kisses and caresses are done for this delectation, it follows that they are mortal sins, and only in this way are they said to be lustful. Therefore in so far as they are lustful, they are mortal sins…”—ST II.II.154.4 c
↑Where kissing in passing is permitted anywhere on the body in marriage, St. Alphonsus Liguori says that “it is a mortal sin for a man to put his penis in his wife’s mouth” and St. Thomas Aquinas says it is a mortal sin to put anything but a husband’s penis in his wife’s vagina. https://padreperegrino.org/2019/08/mortalsins/
↑“Sometimes we are caught off guard by certain symptoms of pleasure immediately following a temptation. At most, this can only be a very slight venial sin. However, it becomes greater if, after we perceived the evil that has befallen us, we carelessly delay for some time and dally with the pleasure to decide whether we ought to allow or reject it. The sin becomes still greater, if, after becoming aware of the pleasure, we dwell on it for some time through downright negligence and without any determination to reject it. When we voluntarily and with full deliberation resolve to take pleasure in such delights, this deliberate purpose is of itself a grave sin if the object in which we take delight is also very evil.”—St. Francis De Sales in “Introduction to the Devout Life,” Chapter 4 part 6 on “How temptation and pleasure may become sinful.”
↑Jewish law clearly prohibits male masturbation. . . . Jewish law . . . forbids any act of ha-sh’cha’tat zerah (destruction of the seed), that is, ejaculation outside of the vagina. In fact, the prohibition is so strict that one passage in the Talmud states, “in the case of a man, the hand that reaches below the navel should be chopped off.” (Niddah 13a) https://www.jewfaq.org/sex.htm
