Orion (magyar vállalat)

Orion Elektronikai Kft.
Az Orion gyár bejárata Kőbányán
Típus	üzleti vállalkozás vállalkozás
Alapítva	1913 (Magyar Wolframlámpagyár)
Székhely	Budapest
Irányítószám	1106
Cím	Jászberényi út 29/b
Iparág	elektronika
Forma	Korlátolt felelősségű társaság
Termékek	nyomtatott áramkörök, huzal, kábel, szórakoztató elektronika, háztartási gépek
Anyavállalata	Thakral
Orion Elektronikai Kft. Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 18″, k. h. 19° 09′ 19″47.488333333333, 19.155277777778Koordináták: é. sz. 47° 29′ 18″, k. h. 19° 09′ 19″47.488333333333, 19.155277777778
Az Orion Elektronikai Kft. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orion Elektronikai Kft. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Névváltozatok

Időszak Név 1913–1926 Magyar Wolframlámpagyár (1917-től az Egyesült Izzó részesedésével) 1924–1926 Orion Villamossági Rt. 1926–1931 Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. (a Magyar Wolframlámpagyár és az Orion Villamossági Rt. egyesítésével) 1931–1997 Orion Villamossági Rt. (az Egyesült Izzó tulajdonában) 1997–napjaink Orion Elektronikai Kft. (a Thakral Csoport tulajdonában)

Az Orion a magyar elektronikai ipar egyik meghatározó vállalata volt.^[1] Elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető.^[2] A második világháború előtt s után az Orion rádiók nemzetközi hírnévre tettek szert. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30%-át az Orion bonyolította le, s a világ sok országában gyártottak Orion-licenc alapján rádiókat.^[3] Az Orion 1923-tól gyártott rádiócsöveket s 1925-től rádiókat, 1955-től pedig tévékészülékeket. A vállalat 1997 óta a szingapúri Thakral Csoport tulajdonában van.^[4]

Története

Kezdetektől a II. világháborúig

A vállalat elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető.^[5] 1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárolt a gyárban. Kremeneczky 1924-ben új céget alapított Orion Villamossági Rt. néven, majd a két vállalatot, az Egyesült Izzó kivásárlásával 1926-ban Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. néven egyesítette.^[6] 1931-ben az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.

A gyár két fő profilja az 1925-ben indult rádiógyártás és az üveg- és vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Orion műszerosztálya által gyártott szignálgenerátorok, oszcilloszkópok és impulzusgenerátorok igen jó szolgálatot tettek mind a hazai iparnak, mind exportviszonylatban is. Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és igen jelentős volt az export.

A második világháború után, 1956-ig

A gyár Budapest ostromát kisebb veszteségekkel túlélte, így a gyártás hamar megindulhatott, nagyrészt jóvátételre. 1950-ben már sokkal több készüléket kellett volna szállítani, mint amennyit az Orion kis létszámú műszerosztálya elő tudott állítani. Az év tavaszán pár mérnök, technikus és munkás magára vállalta, hogy az Orionból kiválva a hazai műszeripar keretein belül megteremti a korszerű elektronikus készülékek sorozatgyártásának alapját. Az új gyár alapítását az Amerikai Egyesült Államokból hazatért Striker György villamosmérnök javasolta, aki a gyár első főmérnöke lett. A Népgazdasági Tanács határozata alapján új gyárat kellett létesíteni, 1950. július 1-jével. Ez lett az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára. 1965-től a professzionális híradástechnikai termékek termelésé­nek bővítéséért az Orionban a rádiógyártást kifuttatták, s azt a Videoton gyárban koncentrálták.^[7]

Pár főbb rádiótípusok, amit az Orion gyártott:

22, 115, 130, 155, 221, 228, 233, 255, 301, 302, 303, 309, 313, 320, 321, 322, 323, 325, 331, 344, 355, 411, 418, 420, 442, 444, 449, 450 (iskolarádió), 511, 602, 604, 612 (a legendás Pacsirta), 701, 779, 812, 844, 846

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A televíziók

1956 után az ország vezetése a közhangulat javítása érdekében fontosnak tartotta a tévéadás megindítását. A kőbányai Jászberényi úti Orion gyár kapta feladatul a hazai vevőkészülék-gyártás megindítását. Rohamos fejlesztőmunka eredményeként született meg az első hazai gyártású tévékészülék, az Orion AT501.

A vállalat igazgatója 1956–1964 közt Berceli Béla volt.^[8] Az ’70-es évektől a mikroelektronikai gyár jelentős gazdasági tényezővé vált.^[9]

A gyár márkaszervizt is létesített a Lenin krt. 82. (ma Teréz krt. 24.) alatt.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás után az Oriont az elsők közt magánosították az ’90-es évek elején. A cég 1997 óta a szingapúri Thakral Csoport tulajdonában van.

Képtár

• 
  Gyárépület
• 
  Neonreklám a Budapest-belvárosi Kossuth Lajos utcában
• 
  Orion AT501 televíziókészülék (1959)
• 
  Orion televíziók a Skála Budapest Nagyáruház eladóterében a megnyitásakor, 1976-ban
• 
  A Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Rt. emléktáblája az egykori angyalföldi üzem helyén emelt épületen. Budapest XIII., Váci út 99.
• 
  Orion 115A - fadobozos "Rákosi Néprádió"
• 
  Orion 313 - alumínium dobozos "Rákosi Néprádió
• 
  Orion 450M típusú iskolarádió

Jegyzetek

1. Az Orion 1923-tól gyártott rádiócsöveket és 1925-től rádiókat, 1955-től TV-ket, informatikatortenet.network.hu
2. Orion gyár története
3. Orion, hvg.hu
4. Az Orion Elektronikai Kft. Archiválva 2010. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, orion.hu
5. Radio Factories and Radio Production in Hungary (angol nyelven). Rádiómúzeum. (Hozzáférés: 2010. április 2.)
6. Kollár, Ernő: Rádiócsőgyártás Magyarországon (magyar nyelven). Rádiómúzeum. (Hozzáférés: 2010. április 2.)
7. 50 éves a magyar rádióvevőkészülék-gyártás, radiomuseum.hu
8. Magyar Életrajzi Lexikon
9. Gazdasági Szervek Osztálya (IV. Osztály) Évkör és terjedelem: 1585–2004, 16 550,31 ifm., mnl.gov.hu

Források

• Az Orion története
• Orion gyár története

További információk

• Jubileumi gyári kiadvány^{[halott link]}
• Az Oriontól a Közértig

Kapcsolódó szócikkek

• Budapesti gyárak listája