Az Athéni Egyetem jogi karán diplomázott, majd posztgraduális tanulmányok keretében tengerészeti jogot tanult az Egyesült Királyságban a University College Londonban.[3] Saját ügyvédi irodája Limassolban található.[4]
Politikai pályafutása
Anasztasziádisz pártja, a jobbközép Demokrata Tömörülés (DISY) egyik alapító tagja és 1997-től vezette azt, pozíciójában három alkalommal is megerősítették. 1981-től tagja volt a képviselőháznak: a limassoli választókerületből szerzett mandátumot, öt alkalommal választották újra. Képviselői pályafutása során a képviselőház számos bizottságában viselt vezető tisztséget.[5]
Elnökké választása
Anasztasziádisz a Demokrata Tömörülés jelöltjeként, a 2013-as ciprusi elnökválasztás egyik indulója és esélyese volt.[6] Az első fordulót ugyan magabiztosan, a szavazatok 45,3%-ának megszerzésével megnyerte, de mivel nem szerzett abszolút többséget, így második fordulót kellett tartani.[7] Megválasztása után az ország európai partnereivel való szorosabb együttműködést, nemzeti egységkormányt és a gazdasági válság elleni határozott fellépést és a NATO Békepartnerségi programjához való csatlakozást ígérte.[8]
A 2013. február 24-én megtartott második fordulót Anasztasziádisz a szavazatok 57,5%-ával nyerte meg. Ellenfele, Sztavrosz Malasz 42,5%-ot szerzett.[9]
Újraválasztása
A 2018-as elnökválasztás január 28-án megtartott első fordulójában a szavazatok 35,5%-át szerezte meg. A februári 4-i második fordulóban a szavazatok 56%-ával újabb öt évre köztársasági elnökké választották.[10]
Nézetei és elnöki politikája
Álláspontja a ciprusi konfliktus kapcsán
Noha pártja is ellenezte azt, Anasztasziádisz volt a Ciprus egyesítésére megalkotott Annan-terv egyik támogatója belföldön. Emiatt pártján belüli is számos kritika érte. A 2013-as elnökválasztási kampányban kijelentette, hogy álláspontja szerint a Ciprus kérdés megoldása egy „bizonális”, a két közösséget alapul vevő, azaz föderális modell lehet, akkor is ha ezt a görög ciprióta fél nehezen fogadja el. [11]
Álláspontja a ciprusi gazdasági válság kapcsán
Ciprus gazdaságát igen súlyosan érintette az évek óta tartó gazdasági világválság. Ennek egyik fő oka, hogy a szigetország gazdasága jelentősen összefonódik Görögország gazdaságával, így komolyan megszenvedte Görögország gazdasági összeomlását. Az ország helyzetét súlyosbította egy gondatlanságból bekövetkezett 2011-es robbanás egy katonai bázison, ami az ország legnagyobb erőművét is súlyosan megrongálta és így energiahiányt okozott.[12] A kialakult helyzetben Ciprus jelentős gazdasági segítségre szorult. Dimítrisz Hrisztófiasz elnöksége idején az ország jelentős segélyt kapott Oroszországtól,[13] ami fokozódó orosz befolyással járt és kiváltotta az Európai Unió aggodalmát.[14] Anasztasziádisz azt ígérte, hogy megválasztása esetén gyorsan megállapodást köt egy gazdasági mentőcsomagról az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal.[15][16]
Álláspontja Ciprus lehetséges NATO csatlakozása kapcsán
A Ciprusi Képviselőház 2011 februárjában megszavazta az ország csatlakozását a NATO csatlakozás előszobájának tekinthető Békepartnerség programhoz. Míg a döntést Hrisztófiasz elnök megvétózta[17] arra hivatkozva, hogy az megítélése szerint rontja a ciprusi megbékélés esélyeit, Anasztasziádisz határozottan kiállt a döntés mellett, amely szerinte elősegítheti a sziget újraegyesítését.[18]
.jpeg)
