Németh Zsolt Attila (Budapest, 1963. október 14. –) magyar politikus, közgazdász. A Fidesz alapító tagja, 1990-től fideszes országgyűlési képviselő. 1998 és 2002 között, valamint 2010-től 2014-ig a Külügyminisztérium politikai, majd parlamenti államtitkára. 2014 óta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese. Ugyancsak 2014 óta az Európa Tanács magyar küldöttségének vezetője és az Európa Tanács európai néppárti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, illetve 2016 óta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke. Az Interparlamentáris Unió magyar–amerikai baráti tagozatának elnöke, a NATO Parlamenti Közgyűlésének tagja. Az Európai Néppárt Politikai Közgyűlésének 1998 óta tagja.
1987 és 1990 között a Magyar Tudományos AkadémiaMagyarságkutató Intézetében aspiráns, emellett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Széchenyi István Szakkollégiumának oktatója. 1987 és 1988 között a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa is. Kutatási területe a nacionalizmus politikai elmélete volt. 1992 és 1995 között a Széchenyi István Szakkollégium elnöke volt.
1989 és 1993 között kis megszakítással a Fidesz országos választmányának tagja, 1993–1994-ben, valamint 1995-től a párt 2003-as átszervezéséig egyik alelnöke volt. Ezt követően 2005-ig az országos választmány társalelnöki tisztét látta el.
Az 1990-es országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. 1990 és 1994 között az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja, 1993-tól elnöke is. Az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az 1998-as országgyűlési választáson Budapest 32-es számú egyéni választókörzetében (Budapest XXII. kerülete) nyert mandátumot. Az első Fidesz-kormány idején (1998–2002) a Budafok-Tétény egyéni kerület országgyűlési képviselője. A 2002-es, 2006-os, 2010-es és 2014-es választásokon pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. 2002-ben az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (a bizottság 2006-ban a külügyi és határon túli magyarok bizottság nevet vette fel) és pártja frakcióvezető-helyettese, külügyi kabinetjének vezetője lett.
Kormányzati pozícióba kétszer került, az első Fidesz-kormány idején Martonyi János alatt (1998–2002) a Külügyminisztérium politikai államtitkára volt. Ez időben felügyelte a Határon Túli Magyarok Hivatala tevékenységét. Második alkalommal pedig 2010-től 2014-ig ismét a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. 2004-től egy évig az Európai Parlament tagja. 2002 és 2010 között az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, 2010-től 2014-ig ismét a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. 2010–2012 között felügyelte az Információs Hivatal tevékenységét. Ekkor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a magyar delegáció vezetője is volt. 2002 és 2010 között ennek tagja. 2005-től a Tanács politikai bizottságának alelnöke.
2014 óta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese. Ugyancsak 2014 óta az Európa Tanács magyar küldöttségének vezetője és az Európa Tanács európai néppárti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, illetve 2016 óta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke. Az Interparlamentáris Unió magyar–amerikai baráti tagozatának elnöke, a NATO Parlamenti Közgyűlésének tagja. Az Európai Néppárt Politikai Közgyűlésének 1998 óta tagja.
Németh Zsolt kulcsszereplő a Fidesz kül- és nemzetpolitikájának alakításában. 1990 óta részt vesz a párt külpolitikai stratégiájának kidolgozásában. Aktív megalkotója volt az 1993-as nemzeti és etnikai kisebbségi törvénynek, amely garantálja az egyéni és közösségi jogokat, valamint az önkormányzás jogát a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára. Ugyancsak kezdeményezője volt 2001-ben a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénynek (státusztörvény), mely különleges támogatásokat biztosít a Kárpát-medencében élő magyar nemzetiségek számára. Szintén beterjesztője volt annak a 2010-ben elfogadott törvénynek, mely a nem Magyarországon élő magyarok számára lehetővé teszi a magyar állampolgárság kérvényezését, amennyiben magyar származásúak és beszélik a magyar nyelvet (kettős állampolgársági törvény). Nevéhez kötődik a magyar–bolgár barátság napjáról és a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló törvény.
Németh Zsolt 2018-ban
Politikai tisztségein kívül Németh Zsolt számos tiszteletbeli és magas rangú tisztséget tölt be különböző nonprofit és civil szervezetnél, többek között alapítója a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványnak, amely 1990 óta szervezi a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. A Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, valamint a Johannita Rend tagja. Kitüntetései között van a lengyel Bene Merito díj, a Bocskai-díj, a Rákóczi-díj, a Julianus-díj, a Báthory-díj.
Művei
Magyar kibontakozás: Válogatás Németh Zsolt beszédeiből és cikkeiből, 1998–2002. Szerk. Szesztay Ádám, Répás Zsuzsanna. Budapest: Püski. 2002. ISBN 963-9337-63-3
Édesapja, Németh Géza református lelkész volt, aki sok egyéb mellett az általa 1986-ban elindított, először féllegális, majd 1988-tól engedélyezett erdélyimisszió irányítója, majd a rendszerváltozást követően a Református Megújulási Mozgalom (REMM) szervezője és vezetője volt. 1990-ben megalapította az Erdélyi Gyülekezetet.[1][2] Költészete eredeti és fontos lenyomata korának.[3] Édesanyja, Kriza Judit vegyészmérnök volt.
Hárman vannak testvérek, bátyja Géza, öccse pedig Áron.[1] Németh Zsolt nős, felesége műfordító. Három gyermekük van, Judit, Dániel és Zsófia.
