Neve a forrásokban Nyíry István és Nyiri István alakban is felbukkan.
Életútja
A Sárospataki Református Kollégiumban végezte tanulmányait, eközben a német nyelv elsajátítása érdekében egy évet Lőcsén töltött. Tanulmányai végeztével, 1796–1797-ben Kassán képezte magát rajzolásból és festésből. 1797-ben sárospataki alma materében lett rajztanár, 1798-tól a mennyiségtan rendkívüli, 1806-tól rendes tanára. 1810 után természettudományokat, 1822-től földrajzot, statisztikát és neveléstudományt, 1824-től haláláig pedig filozófiát oktatott a kollégiumban.
Alapvető mennyiségtani áttekintései és tankönyvei mellett legfőképpen alkalmazott matematikával foglalkozott. Tanulmányozta a matematikai statisztika alapjait, a demográfiai és gazdaságstatisztikai adatsorok számítási módját, vizsgálta az építmények mechanikai és statikai jellemzőit, több képletet is kidolgozott a hídszerkezetekben fellépő támaszerők és feszültségek kiszámításához. Tudományos munkásságának mai szemmel sajátos terméke 1819-ben megjelent írása, melyben felvázolta a bibliai események idősorát, s ennek eredményeként az első ember teremtését i. e. 4200 körülre tette.
Könyvei mellett írásaival rendszeresen jelentkezett a Tudományos Gyűjtemény, a Tudománytár és a Felsőmagyarországi Minerva lapjain. Kéziratban maradt fizikai(A dynamica physica kezdete, 1811), matematikabölcseleti(A mathesis intensorum alkalmazása a philosophia tudományára, 1838) és pedagógiai(Neveléstudomány, 1822) dolgozatai, valamint Európa statisztikáját áttekintő latin nyelvű munkája a Tiszáninneni Református Egyházkerület nagykönyvtárába került.
Ifjabb éveiben költészettel és festészettel is foglalkozott.
Társasági tagságai és elismerései
1831-ben a Magyar Tudós Társaság levelező, 1832-ben rendes tagjává választották. A sárospataki diákok önképző köre, az Ifjú Egyesület első tanárelnöke volt.
Főbb művei
A’ felolvadt Jeges tenger tüneményeiről: Ég, föld s’ természet-visgálati értekezések. Tudományos Gyűjtemény, II. évf. 7. sz. (1818) 37–63. o.
Az időszámlálásnak az ember teremtésétől való öszveszedése. Tudományos Gyűjtemény, III. évf. 11. sz. (1819) 27–35. o.
Az emberi életidő’ számvetési története, mint a polgári mennyiség tudományának kezdete. Tudományos Gyűjtemény, V. évf. 9. sz. (1821) 49–69. o.
Prima elementa matheseos intensorum constructa. Cassoviae: (kiadó nélkül). 1821.
A számvetés tudományának kezdete: A köznép és az alsóbb oskolák számára. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1822.
A halál philosophiája: Emlékbeszéd Rozgonyi József phil. prof. felett. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1823.
Conspectus philosophiae empiricae Lockii, scepticae Humii, criticae Kantii, transcendentalis Fichtii et Schellingii, ad suas categorias relati. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1824. (Névtelenül jelent meg.)
Programma de statuis Graeciae. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1827.
Disquisitio philosophica de causis sermonis latini, grammaticis philosophiae categorias, philosophis grammaticam explicans. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1827.
A vigasztalásról való beszéd prof. Láczay Szabó József felett. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1828.
Az éhség idején leendő segedelemről, a gabonatárakról és társaságokról. Felsőmagyarországi Minerva, (1828)
