Nagyvárad műemlékeinek többsége templom. Ezeket itt bővített listában soroljuk fel felekezetek szerint. Azokat a templomokat, amelyekről bővebb leírásunk van, egyenként ismertetjük.
Római katolikus templomok
A római katolikus székesegyház
Váradújvárosi Szent László-plébániatemplom. Az utolsó tatárdúlást követően 1717 és 1733 között épült fel, gróf Csáky Imreesztergomi kanonok, váradi püspöki működése alatt. A templom tornya 1790-ben készült el. Az 1960-as években a román kommunista hatalom le akarta rombolni, de a város magyarsága és az apátplébános, Ópalotai János élő láncot alkotva éjjel-nappal védték a templomot, dacolva a román titkosszolgálat fenyegetéseivel. Végül lerombolni nem merték ugyan, de sok embert hosszú börtönévekre ítéltek, vagy plébánosát elhelyezték. Évtizedekig Dászkál István volt a plébánosa, majd a premontrei rend prépostja Budai Márton székesegyházi kanonok.
Vártemplom. Eredetileg a vár déli szárnyán állt a templom, mely az északkeleti szárnyon kapott helyet az 1775–76-ban történt teljes átépítés alkalmával. 1836-ban a templom tűzvész martalékává lett, majd Lajcsák Ferenc püspök építtette újra. 1875-től katonai raktárként fungált. Az impériumváltást követően, 1925-től ortodox román templomként működött. Észak-Erdély visszacsatolásakor, 1940-től ismét római katolikus magyar templom lett, de 1945-ben a román hatóságok megtiltották a használatát. A templomot raktárként használta a román katonaság. Az 1989-es fordulatot követően, Tempfli József püspöksége alatt a templomot felújították, belső díszítését pótolták és ismét rendeltetésszerűen, szlovák római katolikus templomként működik.
Az Orsolya-rend Szent Anna temploma, 1774. október 29-én szentelték fel. A barokk stílusban épült templom homlokzatát Szaniszló Ferenc püspök idején és Győrffy László nagyprépost anyagi támogatásával gótikussá alakították át. A bejárattól balra márványtábla áll e felirattal: „Ezen vonásig emelkedett a kiáradt Körös vizének magassága 1851. aug. 13-án”. Kriptájában nyugszik Szenczy István alapító kanonok.
Rogériuszi Szent József-plébániatemplom
Katalin telepi Csodásérmű Szűzanya-plébániatemplom
Kapucinus (Sarlós Boldogasszony) plébániatemplom
Szőllősi Szentháromság-plébániatemplom
Szent Brigitta-templom. A Katolikus Püspökség átengedte az ortodoxoknak, így jelenleg román ortodox templomként működik.
ELPUSZTULT RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK
Kálvária-kápolna. Épült 1839–40-ben, építésze Barthel György. 1938-ban egy földcsuszamlás következtében megrongálódott, az akkori politikai viszonyok között helyrehozása nem volt lehetséges, így 1955-ben lebontották. Helyén ma a Gomba vendéglő áll…
A Nogáll János-féle Szent Vince-kápolna 1896-ban épült. Az államosított volt vincés intézet szomszédságában magasodó kápolnát a román hatalom nem bírta elviselni, így 1986-ban felrobbantották.
A Szent József Intézet kápolnája (a volt Szaniszló Ferenc utca 11. sz. alatt - ma Eminescu utca)
Az Immaculata Intézet kápolnája (a volt Teleki – ma Városháza utcában)
Református templomok
Várad-Újvárosi (kéttornyú) református templom, Szász József tervei alapján 1835-1853 között épült klasszicista stílusban, tornyai 1872-ben készültek el. Keleti tornyában található a város legnagyobb harangja, a 36 mázsás Kóla-harang. Nagyvárad legnagyobb református temploma (befogadóképessége kb. 700 fő).
Várad-Olaszi templom – a város legrégebbi református temploma. Tervezője Éder Jakab, tornya id. Rimanóczy Kálmán munkája.
Várad-Réti templom- a templomot belsőleg gyönyörű fából faragott tárgyak és burkolat (többek között a szószék is ilyen) diszítik. Tervezője a város szülötte,Szeghalmy Bálint.
Várad-Velencei templom
Biharpüspöki templom – Nagyvárad egyik legrégebbi épülete, és legrégebbi temploma
Őssi templom - itt szolgál a jelenlegi püspök, Csűry István
Csillagvárosi templom
Várad-Szőllősi templom
Várad-Rogériuszi templom - a város legújabb református temploma, egyben Nagyvárad legnagyobb református egyházközségének hajléka. Tervezője a helyi építész, Pafka Ernő.
Evangélikus templom
Evangélikus-lutheránus templom. A Tudor Vladimirescu (Körös) u. 26. szám alatt levő telken a nagyváradi evangélikus közösség 1811-ben építtette fel első kápolnáját, amelyet a századfordulóra a gyülekezet kinőtt. A régi kápolna helyén, 1902 és 1903 között építették fel a Pecz Samu által tervezett háromtornyú, egyhajós, neogótikus stílusjegyekkel rendelkező templomot. A templom bejárata felett egy rozetta, az oltár körüli részben pedig az adakozó családok nevével jelzett ólomüveg ablakok díszítik az épületet.
Neológ zsinagóga (Kossuth, ma Independentei utca), 1878-ban szentelték fel. Tervezője Búsch Dávid, kivitelezője id. Rimanóczy Kálmán. A csodálatosan szép belső díszítés Horovitz Mór munkája. Az eklektikus stílusú templom ma kulturális központként látogatható.
Teleki utcai, Achvas Rein zsinagóga – sokáig raktárként használták, mára felújították, a váradi zsidóság múzeuma kapott benne helyet.
Görögkatolikus templomok
Szent Miklós katedrális (Catedrala Sfântul Nicolae)
Ortodox templomok
Holdas-templom. Tervező építésze Éder Jakab, kivitelezője Joann Lins. Alapkövét 1784. november 9-én rakták le, 1790-re készült el. Az oromzat közepébe a Hold változását ábrázoló gömb került, amelyet egy különleges szerkezet működtet, készítője Georg Rueppe.
Ez a templomról, vallási vagy szakrális építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez a történelmi vagy jelenkoriErdélyről szóló vagy Erdéllyel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Erdély-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!
_-_Oradea.JPG)
.jpg)
.svg){kind=small}
