Nagyszurduk

Nagyszurduk (Surducu Mare)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Forotik
Rang	falu
Községközpont	Forotik (Forotic)
Irányítószám	327213
SIRUTA-kód	52892
Népesség
Népesség	377 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′ 54″, k. h. 21° 35′ 14″45.26503, 21.587226Koordináták: é. sz. 45° 15′ 54″, k. h. 21° 35′ 14″45.26503, 21.587226
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszurduk témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nagyszurduk románul: Surducu Mare, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Boksánbányától délnyugatra fekvő település.

Története

Nagyszurduk, Szurdok nevét 1280-1282-1290 közt említette először oklevél.

1324-ben p. Zurduk, 1342-ben Stephanus f. Laurentii de Zurduk néven volt említve.

A Szurdoki nemesek birtoka volt, kiknek elődei: Imre, Farkas és Kozma. A falut 1280-1282 között testvérüknek Bölényfő Andrásnak az egresi monostor védelmében bekövetkezett haláláért kapták IV. László királytól Dragadollal együtt; 1324-ben az országbíró megerősíti utódaikat birtokaikban (Demetrius f. Emerici, Laurentius f. Farkasii et ... Laurentius f. Cosme) az igénylő Márton clericussal, Treutel Miklós serviensével szemben, majd Lőrinc fia István 1342-ben átíratja az oklevelet.

1324-ben, 1406-ban, 1436-ban, 1490-ben Zurduk Nemesi nevekben fordult elő. 1406-ban Zurduk, 1436-ban Zwrdok, 1808-ban Szurdok h., Szurduk val. 1828-ban Nagy Szurdok, 1913-ban Nagyszurdok néven fordult elő.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

..., Krassó vármegyében, 17 katholikus, 742 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Birja Csiky család.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott.

1910-ben 1119 lakosából 136 magyar, 107 német, 752 román, 91 cseh-morva volt. Ebből 325 római katolikus, 199 görögkatolikus, 582 görög keleti ortodox volt.

Jegyzetek

Források

Nagyszurdok egy régi térképen

• Pesty Frigyes: Krassó vármegye (II/2. 233)
• Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája (4. 167)
• Györffy György: Krassóvármegye (3. 496)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.