A Yucatán-félsziget északi részén fekvő város területe teljesen sík, az egész mindössze néhány méterrel fekszik a tenger szintje felett. Tengerpartja és állandó vízfolyása nincs, a felszín alatti vizek viszont, ahogy a félsziget többi részén is, jelen vannak. A környék nagy részét őserdő borítja.[3]
Éghajlat
A város éghajlata igen forró és főként nyártól őszig csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 39 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 44 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a január–decemberi 24,0 és a májusi 29,0 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő, sőt, az eddig mért minimumhőmérséklet mindössze 7 °C volt. Az évi átlagosan 1037 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.
A település népessége a közelmúltban igen gyorsan növekedett:[2]
Év
Lakosság
1990
523 422
1995
612 261
2000
662 530
2005
734 153
2010
777 615
Története
A spanyolok előtti város
A mai Mérida helyén a középső preklasszikus korszak idején nagy település állott, amely hatalma csúcspontját a középső klasszikus korszak idején ill. az után érte el. Jellemzőek voltak rá a nagy és magas piramisjellegű platformok, amelyekre a késő klasszikus periódus épületei álltak. A ferencesDiego de Landa későbbi püspök nagyszerűnek írta le az épületeket és mellékelt egy saját kezű rajzot is. A legnagyobb épület a piramistemplom, a Baklu´mchan, melynek oldalhossza kb. 120 méter, magassága 10 méter, és melyet később ferences kolostorrá majd erődítménnyé építettek át. Ennek a területén található ma a központi piac, a Mercado Municipal Lucas de Gálvez.
Az újabb modern kutatások további spanyolok előtti építmények létezését igazolták. Így például a valószínűleg legnagyobb építmény helyét a katedrálissal szemben azonosították. Egy másik, amelyet a kolonializmus időszakában Cerro de San Antónnak neveztek, 180 méter × 120 méter. További kisebb komplexumok léte régi források illetve magasságmérések és geo-radar-mérések segítségével bizonyított. Összességében a spanyolok előtti város jelentőségében Chichén Itzához, Uxmalhoz vagy Izamalhoz volt merhető. Ez utóbbi számtalan kisebb-nagyobb platformjával segíthet elképzelni, hogyan nézett ki Ti´Ho´ valaha.
1841-ben a Mexikóval elégedetlen yucatáni politikai vezetők kikiáltották a Yucatáni Köztársaságot, amely több mint hét évig állt fenn. Fővárosa Méridában volt.
