1647-ben említik először, amikor Illésházy István utasítására a vlach jog alapján Bencsik Mátyás falut alapított a jolsvai uradalomhoz tartozó területen, a Mutnik-patak völgyében. A település nevét a patakról kapta. Az új településen 20 év elteltével már 29 család lakott. 1659-ben 488-an lakták, közülük 400 katolikus és 20 evangélikus. 1715-ben 360 lakosa volt. A 18. században a lakosság száma jelentős növekedésnek indult. Első fatemplomát 1790-ben Mária Magdolna tiszteletére építették.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MUTNE. Elegyes Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, határja soványas.”[2]
1828-ban 255 ház állt a településen, melyből 51 volt lakatlan. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1833-ban tűzvész söpört végig a falun. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mutne, tót falu, Árva vmegyében, 1356 kath., 11 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak. Van kath. paroch. temploma 2 vizi és több fűrész malma, 84 4/8 sessioja. Juhtartása, s lentermesztése nevezetes. F. u. az árvai uradalom.”[3]
