A falut a 16. század végén a vlach jog alapján alapították. Első írásos említése 1609-ben „Lomna” alakban történik. Az árvai váruradalom részeként a községi bíró irányítása alatt állt. 1715-ben 200 lakosa volt. 1778-ban 323-an lakták. A 18. században sörfőzdéje és szeszfőzdéje is volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LOMNA. Tót falu Árva Várm. földes Ura Krusecznicza Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krusecznicza mellett, igen mély vúlgyben, nagy hegyektől körűl végetve, határja soványas.”[2]
1828-ban 102 házában 665 lakos élt. Lakói állattartással, favágással, fazsindely készítéssel foglalkoztak. Otthon vászonszövéssel, varrással, faedények készítésével keresték kenyerüket.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lomna, tót falu, Árva vmegyében: 663 kath., 2 evang. lak., kik lent termesztenek, zsindelyt, deszkát csinálnak s paraszt posztót szőnek. Sessioja 33 3/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. posta Rosenberg.”[3]
