PROFILBARU.COM

	Mindenszentek temploma
	műemlék
Vallás	római katolikus egyház
Egyházmegye	Pécsi egyházmegye
Védőszent	mindenszentek
	Építési adatok
Építése	12. század
Stílus	barokk (1740-es évek – ); késő gótika (15. század – ); román építészet (12. század – );
	Alapadatok
Torony	1
	Elérhetőség
Település	Pécs
	Elhelyezkedése
	Mindenszentek temploma Pozíció Pécs térképén
	é. sz. 46° 04′ 55″, k. h. 18° 14′ 03″46.081944°N 18.234167°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 55″, k. h. 18° 14′ 03″46.081944°N 18.234167°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mindenszentek temploma témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Mindenszentek temploma Pécs városának egyik legrégebbi épülete és legrégebbi temploma, melyet a 12. század során építettek az akkori városfalon kívül, attól keletre. Ennek köszönhető, hogy a török hódoltság alatt megmaradt a város egyetlen keresztény templomának, melyet a római katolikus, a református és az unitárius egyház is használt. Ebben az időben zajlott le a pécsi disputa. A 18. század elején a székesegyház felújítása alatt püspöki székhely lett, 1740-ben építették át a homlokzatát és építették meg tornyát. Műemléki védettség alatt áll.^[1]

Fekvése

A templom a történelmi városfalon kívül, a mai Havihegy városrészben, a Tettye alsó részén, a Tettye-patak völgyében található, a Majorossy Imre utca és a Tettye utca találkozásánál.

Története

A középkorban

Az eredetileg egyhajós, feltehetőleg egyenes szentélyzáródású templom a 12. század elején, a román korban épült, így a Székesegyház mellett Pécs legrégibb épületei közé tartozik. 1157-ben szentelték fel.^[2] Írás említi 1333-ből György nevű papját. A 15. század végén szentélyét késő gótikus stílusban beboltozták, támpillérekkel látták el, s a déli részéhez bordás keresztboltozattal fedett előcsarnokot építettek.

A török hódoltság alatt

A török hódoltság alatt a városfalon kívül elhelyezkedő templom Pécs egyetlen keresztény kézen levő temploma volt, melyet egyaránt használt a római katolikus, a református és az unitárius egyház. Itt folyt le 1588 augusztusában a Pécsi disputa néven írásban is megörökített hitvita Válaszúti György pécsi unitárius és Skarica Máté ráckevei református prédikátor között.^[3] Mivel a város és a megye nagy része az untiárius vallást követte, a 16. század végétől a 17. század közepéig jellemzően unitárius templommá vált. Az 1628-as pestis következtében a katolikusok annyira megfogyatkoztak, hogy innentől kezdve csak unitárius istentiszteletet tartottak. 1664-től újra katolikus templom, majd 1687-től 1704-ig, rövid időn keresztül jezsuita kézen is volt.^[4]

A török hódoltság után

A törökök kiűzését követően, a 18. század, Radanay Mátyás püspöksége alatt ideiglenesen püspöki székhely rangot kapott a székesegyház felújítása miatt, aki egyben az unitáriusok erőszakos térítését is megkezdte. Püspöksége alatt a templommal szembeni házban lakott. 1712 és 1720 között az Ágoston-rendi szerzetesek is a templomot használták. Ebben a korban, az 1730-as, 1740-es években Fonyó Sándor kanonok idején háromhajóssá építették át.^[5] A hosszházhoz az oldalfalak áttörésével dongaboltozatos mellékhajókat csatoltak, a mellékhajók felett negyedköríves, faszerkezetű dongával fedett emporiumokkal. Ugyanakkor a főhajó addigi mennyezetét fiókos dongával cserélték ki. A barokk átépítés idejéből való jellegzetes, hagymasisakos tornya, s mai felszerelése is.

A templom körül fallal kerített temető helyezkedik el, déli részén 18-19. századi sírokkal, északi részén barokk sírkövekkel.^[6] A temetőt 1832-ben szüntették meg.^[7]

1935-ben karmelita kolostort építettek az északi oldalához, mellyel közös fala is van. Ez eredetileg apácazárda volt, ma a Hittudományi Főiskola használja.

A templom belseje

A torony alatt belépve 16-17. századi szenteltvíztartó található. A főoltár 18. századi, rajta a négy evangélista szobra, felette Fonyó Sándor plébános címere. A mellékhajókban barokk mellékoltárok találhatók: északon Tolentinói Szent Miklós, délen Szent József képével.

A templom padlózatában 8 sírkő és kripta található.^[8]