Sir Michael Gambon (Dublin , 1940 . október 19. – Witham , 2023 . szeptember 27 .) ír színész.
Élete és pályafutása
Tanulmányait a londoni Royal Academy of Dramatic Art intézményben végezte el, majd a National Theatre alkalmazásába állt és olyan szerepeket játszott a színpadon, mint Lear király, Marcus Antonius és Volpone. Első kisebb filmszerepét 1965-ben kapta az Othello brit feldolgozásában, melyben már olyan nevek szerepeltek, mint Laurence Olivier , Maggie Smith , Frank Finlay és Derek Jacobi . 1967-ben is hasonló tagokból álló szereplőgárdában játszott a Sok hűhó semmiért egy adaptációjában. Ezek után az 1980-as évek közepéig szinte csak tévéfilmekben és sorozatokban kapott lehetőséget. 1985-ben tűnt ki Glenda Jackson és Ben Kingsley partnereként a Páncél mögött című filmdrámában. 1989-ben Helen Mirren mellett főszerepet kapott Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című provokatív rendezésében.
1992-ben a Játékszerek című amerikai vígjátékban együtt játszott Robin Williamsszel , majd két év múlva a Magánórák Mike Figgis -drámában kapott egy mellékszerepet Albert Finney és Greta Scacchi oldalán. 1995-ben Michael Caine orosz ellenfelét alakította a Pekingi kapcsolat című krimiben, majd jött Stephen Frears Dr. Jekyll és Mr. Hyde újradolgozása, A gonosz csábítása , melyben Julia Roberts apját alakította. 1997-ben Makk Károly A Játékos című filmjében Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij szerepét osztotta rá, majd szintén ez évben a Henry James által rendezett A galamb szárnyai filmfeldolgozásban volt látható. Egy évvel rá Meryl Streep bátyjaként bukkant fel a Brian Friel sikeres színművéből adaptált Pogánytáncban . 1999-ben két amerikai sikerfilmben is szerepelt: a Johnny Depp főszereplésével készült Az Álmosvölgy legendája , illetve Russell Crowe és Al Pacino mellett A bennfentes című művekben.
2000 után
2001-ben Robert Altman Gosford parkjában újra Maggie Smith, Helen Mirren és Derek Jacobi oldalán játszott. Egy évvel később a szakma nagy elismeréssel fogadta Lyndon B. Johnson megformálását a Háború a háborúról című tévéfilmben. 2003-ban Kevin Costner és Robert Duvall ellensége volt a Fegyvertársak című westernben. Ebben az évben egy más jellegű szerepet is kapott a Sylvia Plathról szóló Sylvia című életrajzi filmben Gwyneth Paltrow és Daniel Craig mellett. Gambon 2004-es éve igencsak termékeny volt. Richard Harris halála miatt rá osztották Albus Dumbledore szerepét a Harry Potter és az azkabani fogoly Harry Potter -filmben. Játszott a William Somerset Maugham regényéből készült Csodálatos Júliában , Jude Law és Angelina Jolie mellett a Sky kapitány és a holnap világa című sci-fiben, Matthew Vaughn Torta című debütáló rendezésében és a Bill Murray főszereplésével készült keserédes, Édesvízi élet című komédiában is. A következő évben már csak egy filmet forgatott, a Harry Potter és a Tűz Serlegét . 2006-ban a Robert De Niro rendezésében készült Az ügynökség című kémfilmben vállalt fontos szerepet, a főszereplő Matt Damon társaságában, majd 2007-ben következett az újabb Harry Potter-darab, a Harry Potter és a Főnix rendje .
Halála
2023. szeptember 27-én, három héttel a 83. születésnapja előtt hunyt el tüdőgyulladásban .
Filmográfia
Film
Gambon viaszszobra Albus Dumbledore szerepében
Televízió
Díjak és jelölések
Jegyzetek
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ filmportal.de . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Michael Gambon, Dumbledore in the ‘Harry Potter’ Films, Dies at 82 (angol nyelven). The New York Times , 2023. szeptember 28. (Hozzáférés: 2023. szeptember 28.)
↑ Michael Gambon, veteran actor who played Dumbledore in ‘Harry Potter’ films, dies at age 82 (angol nyelven). Associated Press , 2023. szeptember 28. (Hozzáférés: 2023. szeptember 28.)
↑ a b Who's who (brit angol és angol nyelven). A & C Black
↑ Magyar hangjai - ISzDb (magyar nyelven). iszdb.hu . (Hozzáférés: 2022. október 17.)
↑ Joshua Rothkopf: Hail, Caesar! [review ]. Time Out New York , 2016. február 3. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
↑ Ignatiy Vishnevetsky: The Coens swipe at religion, counterculture, and Hollywood in Hail, Caesar!'. The A.V. Club , 2016. február 4. (Hozzáférés: 2016. február 4.)