Meco, született Domenico Monardo (Johnsonburg, Pennsylvania, 1939. november 29. – 2023. május 25.) olasz származású amerikai zenész és zeneszerző, a Meco nevű stúdióegyüttes vezetője. 1977-ben vált világhírűvé, amikor diszkófeldolgozást készített a Csillagok háborúja című film kísérőzenéjére. Később a folytatások zenéjét is feldolgozta, sőt a Meco repertoárjának javát is különféle filmzenék diszkóverziói alkotják.
Karriertörténet
A kezdetek
Az olasz származású Domenico Monardo édesapja harsonás volt, aki megtanította a fiát ezen a hangszeren játszani. Domenico ugyan jobban szeretett volna dobolni tanulni, de édesapja meggyőzte őt arról, hogy a harsona a neki való hangszer. Középiskolás korában csatlakozott a sulizenekarhoz, egy idő után pedig saját dixieland együttest alapított. 1957-ben lediplomázott, majd nyert egy ösztöndíjat Rochesterbe, az Eastman School of Musicba.[3] Itt főleg klasszikus zenét és dzsesszt tanult. Két barátjával, Chuck Mangionéval és Ron Carterrel létrehozta az Eastman School of Music Jazz Bandet. Ezután katona lett, a West Point Akadémián a kadétzenekarban játszott, és egy őrmestertől elsajátította a hangszerelés fortélyait. Miután visszatért a civil életbe, New Yorkba költözött. Chuck Mangione mutatta be Kai Windingnek. Monardo csatlakozott Winding együtteséhez: 1965 és 1974 között stúdiózenészként ténykedett. Kezdetben nem érdeklődött különösebben a popzene iránt, de aztán meghallotta Petula ClarkDowntown című világslágerét, és megváltozott a véleménye a műfajról. Hangszerelésbe fogott, így például az ő nevéhez fűződik a kürtszólamTommy JamesCrystal Blue Persuasion című albumán és a Neil Diamond nevével fémjelzett Cola-reklámban. Mint harsonás, dolgozott Tommy James, Diana Ross és David Barretto lemezein. 1974-ben Tony Bongiovi lemezproducer és Harold Wheeler társaságában megalapította a Disco Corporation of America nevű lemezcéget, ahol 1976-ig producerként ténykedett. E vállalat nevéhez fűződnek a diszkózene olyan korai világslágerei, mint Gloria GaynorNever Can Say Goodbye és Carol DouglasDoctor’s Order című felvételei. Mecónak az volt a véleménye, hogy a diszkózene eleinte a frissesség és újdonság erejével hatott, mert gyökeresen eltért a korábbi divatos zenei irányzatoktól, később azonban felhígult és unalmassá vált.
Csillagok háborúja
1977. május 25-én, a premier napján Monardo megtekintette a Csillagok háborúja című új filmet, mely jószerivel ismeretlen színészekkel készült. Az élmény teljesen lenyűgözte, és a következő napokban összesen 11-szer nézte meg George Lucas alkotását. Természetesen John Williams muzsikája is nagy hatással volt rá, és az az ötlete támadt, hogy egy negyedórás diszkózenei feldolgozást készítene a film zeneanyagából, beleértve az „űrkocsmá”-ban játszó együttes zenéjét, illetve R2-D2 hangját is. Kapcsolatba lépett a Casablanca Records alapítójával, Neil Bogarttal, és előadta neki az ötletét. A Csillagok háborúja elképesztő sikerét látva Bogart megadta a kívánt támogatást Mecónak, hogy elkészíthesse a tervezett feldolgozást, amelyből addig még egyetlen taktust sem hallott. A szerződést Meco a Millennium Recordsszal, a Casablanca egyik leányvállalatával kötötte meg. Monardo 75 zenészt szerződtetett a felvételekhez: mindaddig nem volt példa arra, hogy egy poplemez ennyi muzsikus közreműködésével készüljön. A harsonán és a billentyűs hangszereken maga Meco játszott. Három hét alatt készült el az anyag, amely a Star Wars and Other Galactic Funk című album „A” oldalán kapott helyet, és rövidített változatban kis- és maxilemezen is megjelent. A siker elképesztő volt: Meco változata kb. 1 hónappal később jelent meg, mint az eredeti filmzene, mégis kelendőbb kiadvány lett, és 1977. október 1-jén átvette a vezetést az amerikai slágerlistán. Ezt a pozíciót két hétig tudta tartani. Mecót jelölték az 1977-es év legjobb instrumentális popelőadójának járó díjra, amit ugyan el is nyert, ám a díj végül valahogy John Williamsnél kötött ki. Az európaiHot Blood diszkóprojekthez hasonlóan – melynek közreműködői szintén nem vállaltak élő fellépéseket – a Meco slágerének népszerűsítésére is verbuválódott egy formáció, melynek tagjai azonban kizárólag arcukat és tánctudásukat adták a produkcióhoz. A Meco néven fellépő csapat tagjait Norby Walters ügynök szervezte. A közreműködők – Carmine Giovinazzo, Stan Glogicheski, Tommy Rocco, Tony Abruzzo és Tony „Butch” Gerace – az Egyesült Államokban és Kanadában léptek fel a Meco zenéjére összeállított műsorukkal.
Galaktikus klasszikusok
A Star Wars and Other Galactic FunkLP sikerén felbuzdulva a Meco–Bongiovi–Wheeler-trió még 1977 telén megjelentette az Encounters of Every Kind című albumot. Ez tulajdonképpen egy zenés időutazás egymillió évvel az időszámítás előttől egészen 1979-ig, 9 szerzemény segítségével, melyek non-stop diszkóegyveleg formájában hallhatók a lemezen. Az utolsó tétel Steven SpielbergHarmadik típusú találkozások (1977) című vadonatúj sci-fijének fő zenei témája, mely szintén John Williams szerzeménye. A következő esztendőben a klasszikus mesefilm, az Óz, a csodák csodája (1939) kísérőzenéje született újjá Monardo jóvoltából, ugyancsak egy folyamatos diszkóegyveleg formájában. 1979 sem múlt el Meco-album nélkül: a Superman and Other Galactic Heroes fő attrakciója természetesen a nagy sikerű film, a Superman (1978) zenei témáinak feldolgozása volt. Maga az eredeti szerző, John Williams írt ajánlást Meco albumára. Ugyanebben az évben megjelent Monardo Moondancer című nagylemeze is, amely ugyan szerves része volt a részben általa népszerűvé vált space-disco irányzatnak, ugyanakkor azonban nem kapcsolódott semmilyen filmhez sem. 1980-ban került a mozikba a Csillagok háborúja folytatása, A Birodalom visszavág, melynek zenéjét Monardo természetesen szintén feldolgozta. A 4 szerzeményt tartalmazó EP azonban eltért a Star Wars diszkóverziójától. Harold Wheeler helyébe ugyanis a korábbi Meco-lemezek gitárosa, Lance Quinn lépett, a hangzás pedig a diszkó helyett inkább rockorientált lett. Változás volt egyébként a kiadót illetően is: a Millennium Records és Casablanca Records helyett az új lemezt már az RSO Records adta ki, egyenesen George Lucas támogatásával. A Lucasfilm természetesen engedélyezte a film hangeffektjeinek a felhasználását is. Az EP nagy sikerének hatására Lucas még egy Meco-projekt támogatásában is részt vett: a Christmas in the Stars (The Star Wars Christmas Album) ugyancsak az RSO Records címkéje alatt jelent meg, a hangszerelést pedig ismét Harold Wheeler végezte. A lemez elkészítésében részt vett Anthony Daniels is, aki a filmben C-3PO szerepét játszotta, a vokálban pedig a rockzene későbbi csillaga, John Bongiovi is közreműködött. A lemezborítót a Star Wars-trilógia számos reklámanyagának tervezője, Ralph McQuarrie készítette. 1980 egyébként mozgalmas év volt Monardo számára. Feldolgozta a Magyarországon is sikerrel játszott A sógun című tévésorozat fő és szerelmi témáját, melyeket kislemezen adott ki. A Casablanca Records megjelentette a Music from Star Trek and The Black Hole című nagylemezét. Ennek egyik oldalán a Star Trek mozifilm zeneanyagát dolgozta fel, a másikon pedig a Walt Disney-cég látványos, de megbukott sci-fije, A fekete lyuk kísérőzenéjét. A Casablanca Records 1980-ban piacra dobta még az Across the Galaxy című válogatáslemezt is.
Amerikai farkasember, elveszett frigyláda és egyéb filmzenetémák
1981-ben a Polygram Pictures kérte fel Mecót, hogy dolgozza fel új sikerfilmjük, a John Landis rendezte Egy amerikai farkasember Londonban (An American Werewolf in London) kísérőzenéjét. A hangszerelést Monardo mellett William Motzing és Lance Quinn végezte, az albumot pedig a Casablanca Records adta ki. A folytatás egy kislemez volt, melyen Meco Steven Spielberg aktuális sikerfilmje, Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981) zenéjének két részletét dolgozta fel. Ugyanebben az évben került az üzletekbe a Summer of ’81 című kislemez is, melyen a The Beach Boys nagy slágereiből készült egyveleg hallható. Ezzel a kiadvánnyal Meco a holland Stars on 45 stúdiózenekar által elindított egyvelegdivatnak hódolt. 1982-ben folytatódott az egyveleggyártás a Pop Goes the Movies című albummal, melyen Monardo 28 klasszikusnak mondható filmzenét és -dalt dolgozott fel egyveleg formájában. Az összeállítás rövidített változatban maxilemezen is megjelent. A sikert követően külön albumon idézték fel az 1930-as, 1940-es évek filmslágereit: a lemez a Swingtime’s Greatest Hits címet kapta. Ugyanebben az évben Meco elvállalta, hogy Kenny G első szólólemezének producere legyen. 1983 a mozikban A jedi visszatér éve volt, és Monardo már csak mint vérbeli Star Wars-rajongó sem hagyhatta ki, hogy feldolgozza a harmadik rész zeneanyagát. Az Ewok Celebration címadó tétele természetesen maxilemezen is megjelent. (Évekkel később George Lucas átdolgozta a trilógia mindhárom részét: A jedi visszatér például teljesen új befejezést kapott, így a Meco-album címében is szereplő Ewok Celebration az új filmverzióban már nem hallható.) A nagylemezen egyébként közreműködött Kenny G is, ám C-3PO rapbetétjét ezúttal nem Anthony Daniels, hanem Duke Bootee adta elő. 1985-ben Meco a K-Tel lemezcég emblémája alatt adta ki a Hooked On Instrumentals című lemezét, majd 3 évre teljesen eltűnt a zenei életből. Mint mondotta, „nem akarok egyelőre mást csinálni, csak golfozni”. Miután kigolfozta magát, Floridábanbrókerként vállalt munkát. 1999-ben Meco neve újra megjelent a popvilágban, hiszen ebben az esztendőben – bő másfél évtized szünet után – folytatódott a Star Wars-saga. 2000-ben Monardo egy válogatáslemezen tette közzé a széria zenéi alapján készített újabb feldolgozásait. Az album címe: The Complete Star Wars Collection. Meco akkor ígéretet tett arra, hogy nem fog megfeledkezni az újabb folytatások zenéiről sem, ám ígéretét 2008-ig nem tartotta be, noha azóta teljessé vált a második Star Wars-trilógia is.[4]
↑Az enwiki szerint 17 évesen, vagyis még diploma előtt kapta az ösztöndíjat.
↑Meco A klónok támadása zenéjét még feldolgozta, de az utolsó pillanatban elállt az anyag megjelentetésétől, mivel problémák támadtak John Williamsszel és a Sony kiadóval. Végül Meco a rajongóknak korlátozott ideig lehetővé tette, hogy a Five Stars címmel tervezett album (a cím utalás arra, hogy A klónok támadása a széria ötödik filmje) egyik tételét az interneten keresztül a letöltsék a http://www.geocities.com/mecofan/Archiválva2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben weboldalról.