Magyarország sanghaji főkonzulátusa

Magyarország sanghaji főkonzulátusa
Rangja	főkonzulátus
Küldő ország	Magyarország
Fogadó ország	Kína
Vezető	Bolla Szilárd (2018–)
Beosztása	főkonzul
Irányítószám	200120
Település	Sanghaj
Magyarország sanghaji főkonzulátusa weboldala EmbassyPages.com ID

Magyarország sanghaji főkonzulátusa Kína egyik legfontosabb gazdasági, politikai és kulturális központjában képviseli a magyar érdekeket, segíti a magyar állampolgárokat.

Története

A sanghaji magyar konzuli képviselet előzményei a 20. század első felére nyúlnak vissza. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok az első világháború következtében megszakadtak, az osztrák és a magyar érdekek képviseletét Hollandia vette Pekingben és Sanghajban egyaránt. Sanghajban ekkoriban néhány száz magyar élhetett, az ő esetleges konzuli segítséget igénylő ügyeikben a holland hivatal járt el. A sanghaji holland főkonzulátus hivatalos nevében is szerepeltette ezt a funkcióját („the Royal Netherlands Consulate General at Shanghai, temporarily in charge of Hungarian Interests”).^[1] A második világháború kitörése után, 1941 tavaszán a sanghaji magyarok (pontosabban a sanghaji konzulátus joghatósága alá eső kínai tartományok magyar állampolgárainak) érdekvédelmét az ottani olasz főkonzulátus vállalta át.

A sanghaji magyarok legtekintélyesebb, legismertebb személyisége, Hugyecz László magyar–szlovák származású építész, a kínai nagyváros számos fontos épületének tervezője 1942-ben Magyarország tiszteletbeli konzulja lett a japán uralom alatt álló városban. 1943 januárjában a tiszteletbeli konzulátusból hivatalos állami magyar konzulátus lett, szintén Hugyecz vezetésével. 1945 májusában azonban a japánok bezáratták a konzulátust.

Magyarország és Kína kapcsolatainak újrafelvétele után, 1950-ben a két állam nagyköveteket cserélt, és megnyílt Magyarország pekingi nagykövetsége. Ezután hosszú ideig a sanghaji teendőket is Pekingből intézték a magyar diplomaták, később, a kapcsolatok fellendülése idején szinte hetente jártak a nagykövetség de főleg a kereskedelmi kirendeltség munkatársai Sanghajba Pekingből.

A sanghaji magyar főkonzulátus újranyitására csak 1988 szeptemberében került sor, az első főkonzul Halász András lett.^[2] A rendszerváltás után takarékossági okokból először bezárták a hivatalt, de később a kapcsolatok fejlődése szükségessé tette annak újbóli megnyitását.

A 21. században a sanghaji magyar főkonzulátus a magyar állampolgárok esetleges ügyeinek intézése mellett igen aktív szerepet játszik a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Munkatársainak többsége gazdasági területen dolgozik. A kulturális munka egyik szép példája a 2017-ben kiadott reprezentatív magyar-angol-kínai nyelvű fotóalbum Hugyecz László sanghaji munkásságáról.^[3]

Jegyzetek

1. Magyar érdekvédelem Sanghajban a 20. század első felében
2. Gecsényi
3. Almasy

Források

• ↑ Almasy: Nicky Almasy: Hudec. Budapest: Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa; Sanghaj: Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma. 2017. ISBN 978-963-7038-60-0  (magyarul), (kínaiul), (angolul)
• ↑ Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6  ^{[halott link]}
• Magyar érdekvédelem Sanghajban a 20. század első felében